Hasznosítás kibocsátói pénzből
A jelenleginél jóval nagyobb lendületet vehet a leselejtezett elektronikai berendezések, a számítástechnikai és szórakoztatóelektronikai eszközök, a különböző irodai és háztartási gépek, a világítóberendezések, a telekommunikációs termékek stb. újrahasznosítása, ha jövő évtől megkezdődhet a piaci alapokon történő begyűjtés és újrahasznosítás a termékek forgalmazóinak finanszírozásával.
Az elektronikai berendezésekből évente 100-130 ezer tonna hulladék keletkezik az országban, ráadásul ennek menynyisége évente 8-10 százalékkal nő. Ennek jelenleg alig 8-10 százalékát dolgozzák fel szakszerűen, amelynek nagy részét a leselejtezett hűtőgépek teszik ki. A hasznosítás elősegítése érdekében jövő év augusztusáig lép életbe az elektronikai hulladékokról szóló rendelet, amely termékcsoportonként 70-80 százalékos hasznosítási kötelezettséget fog előírni, igaz, ezt csak többéves felfutás után kell majd teljesíteni - közölte Kelemen József, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium illetékese. A tervezettel függ össze a piaci alapú hasznosítás beindítása is, ugyanis a tárca szándékai szerint 2004-től az elektronikai termékekre is kiterjesztenék a termékdíj fizetését, amely ebből a körből eddig csak a hűtőgépekre és a termékekbe épített akkumulátorokra terjedt ki.
Az intézkedés ösztönzést jelenthet a gyártó és importőr cégeknek, ugyanis azok a vállalkozások, amelyek gondoskodnak az általuk forgalomba hozott termékek megfelelő arányú újrahasznosításáról - legalább részlegesen -, mentességet szerezhetnek majd a termékdíj fizetése alól. A hasznosításról a vállalatok maguk is gondoskodhatnak, illetve közös koordináló szervezeteket is létrehozhatnak ennek megszervezésére, amelynek licencdíjat fizetnének a hasznosítási kötelezettség átvállalásáért.
A szabályozási tervek hírére a gyártó és importőr, valamint a hulladékgyűjtő és -hasznosító cégek megkezdték az előkészületeket: tizenegy hulladékgyűjtő és -hasznosító társaság október végén, Elektro-Waste Kht. néven, bejegyzési kérelmet nyújtott be egy közhasznú szervezet létrehozására, amely a kötelezetti oldal - gyártók, importőrök - csatlakozásával a szabályozás kiadásának időpontjára koordináló szervezetté alakulna a hasznosítás megszervezésére.
A kötelezettek oldaláról egyelőre még egyetlen vállalat sem lépett be a kht.-ba, ám az érdeklődés már megkezdődött - közölte Kovács Árpád László. Az Elektro-Waste Kht. ügyvezetője elmondta: több gyártó céggel is felvették a kapcsolatot, amelyek részletes tájékoztatást kértek a rendszer majdani működéséről, valamint a csatlakozási feltételekről. A kht. szakemberei ezekben a hetekben készítik az újrahasznosításra, illetve a szerződő partnerek várható költségeire vonatkozó gazdasági számításokat. A kht. ügyvezetője szerint az országban 10-15 olyan nagy gyártó és importőr van, amelyek csatlakozására 2004 első felében számítanak. Mellettük számos kisebb vállalkozás foglalkozik importálással, ám őket valószínűleg csak úgy lehetne hatékonyan a rendszerbe vonni, ha a termékdíj egy része betétdíjként működne, s így a kereskedők kötelesek lennének a leselejtezett termékek visszafogadására.
December végére a begyűjtésre és hasznosításra vonatkozó szakmai megvalósíthatósági tanulmányok is elkészülnek - fogalmazott Kovács Árpád László. A formálódó tervek szerint az országban hét vagy nyolc - egyenként 100-150 főt foglalkoztató - regionális bontóüzemet hoznának létre, amelyek elsősorban a számítástechnikai és irodai eszközök bontásával foglalkoznának, s vizsgálják annak a lehetőségét is, hogy további kisebb bontóműhelyeket is létrehozzanak a hulladék keletkezésének területi eloszlását figyelembe véve. Az üzemekben, rehabilitációs céllal, elsősorban megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnának, együttesen mintegy ezer főt. A rendszert olyan további üzemek egészítenék ki, amelyekben egy-egy speciális termékfajta hasznosítását végeznék. Ezek közé tartozhat például az Electrolux által tervezett hűtőgép-feldolgozó, vagy a közelmúltban Csepelen átadott képcsőbontó üzem, míg az első bontóüzem, kísérleti jelleggel, a közelmúltban már meg is kezdte működését a fővárosban.
