Hasznosítási célú kutatások

Élelmiszer-ipari környezetvédelmi program néven kutatási projektet indított a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI) a magyar élelmiszeripar egyes ágazatai környezetterhelésének feltárása, az Európai Unió számára szolgáltatandó adatok gyűjtése, elemzése és feldolgozása, majd különböző fejlesztési támogatások kidolgozása céljából, amelynek lebonyolítását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja.

Az élelmiszer-ipari feldolgozás melléktermékeinek és hulladékainak mind magasabb szintű kezelése és újrahasznosítása nem csupán a környezetvédelem szempontjából lényeges - mondta a Világgazdaság érdeklődésére dr. Bánáti Diána, a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet főigazgatója. Ez a munka az iparág nemzetközi versenyképessége szempontjából is jelentőséggel bír, amelyre hosszú távon a költségmegtakarítás és a hatékonyságnövelő innováció által hat ösztönzően.

Az élelmiszeriparban keletkező, évi több millió tonna növényi és állati eredetű melléktermék és hulladék nagy részben takarmányként hasznosul, és csupán kis része kerül humán célú, élelmiszer-ipari és gyógyászati értékesítésre. A növényi és állati eredetű melléktermékekre és hulladékokra jellemző, hogy ezek zömmel biológiai anyagok, és az élelmiszer-feldolgozó láncon belül gyakran egy másik feldolgozási művelet alapanyagaként jelentkeznek, így káros környezeti hatásuk mérsékelhető.

Az élelmiszeriparban keletkező melléktermékek és hulladékok további feldolgozását, újrahasznosítását célzó kutatások követik a legfontosabb környezetvédelmi, illetve -gazdálkodási szempontokat, így a takarékos anyagfelhasználás, a melléktermékek és hulladékok mind magasabb szintű újrahasznosítása, a környezetbarát termékek, technológiák kifejlesztésének kívánalmait - mondta a főigazgató. Ez olyan kutatás-fejlesztési feladatok végrehajtását igényli, mint például a zöldségfélék és a gyümölcsök feldolgozása során keletkező hulladékok élelmiszer céljára történő átalakítását, új gyártmányok fejlesztését. Ilyen feladat a paradicsom feldolgozásakor keletkező hulladékból emberi fogyasztásra alkalmas rostkészítmény készítése, valamint biológiailag aktív komponensekben (karotinoidok, tokoferol) gazdag kivonatok előállítása. Másik példaként említhető az almasűrítmény gyártása során képződő préstörköly hasznosítása, amelyből az élelmiszergyártásnál felhasználható rostadalék állítható elő. Ebbe a körbe tartozik a zöldség- és szőlőfeldolgozás melléktermékeként keletkező paradicsom-, paprika-, szőlőmag értékes olajtartalmának megfelelő préselési technológiával történő kinyerése élelmiszer-ipari, gyógyászati és kozmetikai célra.

Bánáti Diána szerint a gyümölcsfeldolgozás préselt melléktermékeinek szárított formában történő további felhasználásának lehetséges módja, hogy ezeket a biológiailag lebomló csomagolóanyagok és -eszközök gyártásánál használják fel vázerősítő anyagként. A biológiailag lebomló csomagolóanyagok és -eszközök fejlesztésére irányuló kutató-fejlesztő munka már önmagában is a környezetterhelés csökkentését szolgálja. Az élelmiszer-ipari hulladékok biológiailag lebomló csomagolóanyagokban való felhasználása ezt a tevékenységet tovább erősíti.