Kevés a szponzorpénz
A magyar csapatsportok üzleti alapú finanszírozása - néhány, a nemzetközi porondon is eredményes, és nemzetközi jelenlétben érdekelt cégek által szponzorált csapattól eltekintve - stabil források után kiált. A csapatsportágak jelenlegi szponzorációs együttműködése becslés alapján körülbelül 6 milliárd forint. Ez az összeg azonban - egyéb rendszeres bevételi források szűkös volta miatt - nem teszi lehetővé a biztonságos működést.
A mindennapi tapasztalatok is azt jelzik, hogy a magyar csapatok a közvetlen környezetükből (megye) származó szponzori bevételeket érdemlegesen már nem tudják tovább növelni. Feltételezhetően ugyanis van egy olyan minimális városméret, és ehhez kapcsolódó gazdasági erő, városiasodottság, valamint sporthoz kapcsolódó szabadidő-eltöltés, amelyek lehetővé teszik első osztályú csapatok működését. A magyarországi település- és gazdasági szerkezet azonban, úgy tűnik, megkérdőjelezi, hogy egy megyében több város is fel tudja mutatni ezeket a jellemzőket.
Csak a GDP-megoszlás alapján vizsgálva, és Budapestet, Pest megyét kivéve (a GDP 44 százaléka), csupán 5 megye GDP-részesedése (16,4 százalék) mutat nagyobb gazdasági erőt, mint az első osztályú klubok működtetésében vállalt szerep. Ha a csapatokat közvetlenül "befogadó" városok arányát vizsgáljuk, egyértelmű a Budapest-központúság a magyar csapatsportokban. Csak azok a megyék mutatnak egyensúlyt a gazdasági erő és a városi képviselet között, amelyekben egy város vállalja fel a "sportváros" szerepét (Veszprém, Borsod, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár, Csongrád).
A felmerülő finanszírozási problémákra adott első és leggyorsabb válasz a költségek radikális csökkentése. A labdarúgásban már többször felvetett, és többek között a játékosbé-
rek, -kifizetések korlátozásában, visszafogásában is megfogalmazott változtatás a többi csapatsportágban is gazdálkodási szempont. A napi gondok orvoslása mellett azonban fontos annak a végiggondolása is, hogy a költségek csökkentésére való koncentrálás mellett miképp lehet megteremteni a növekedés alapjait. A kérdés egyáltalán nem költői, és a megoldás sem magától értetődő.
A nagy európai labdarúgócsapatok mintáján számba vehetők azok az elemek, amelyek különböző arányban, de alapvetően befolyásolják a vállalkozások összbevételét. A jegyárbevétel, a merchandising, a helyszíni szolgáltatásokból származó, a szponzori és reklámbevételek, a televíziós jogdíjhozamok mind ismertek a magyar vezetők előtt. Az egyes bevételi típusok eredményei azonban hosszú évek során kialakított, jelentős egyedi vonásokkal rendelkező know-how-n és a szakapparátus folyamatos munkáján alapulnak. Ez a háttér a magyar csapatok többségénél nem adott. A rövid távú és nagy összegű bevételi kényszer szinte lehetetlenné teszi a marketing területén az építkezést. Az energia jelentős része a szponzorkeresésre megy el, mert az igény nagyon nagy.
Sportáganként és csapatonként becsült költségvetési átlagból következtetve körülbelül 13,5 milliárd forint az éves költségvetése a magyar látványsportágaknak. Az ugyancsak közelítő értéknek tekintendő minimális szponzori bevétel 6 milliárd forint, ezzel az összeggel azonban a vállalkozások jelentős része még mindig a veszteséges sávban marad.
Ezzel szemben a magyar versenysportra kalkulálható elméleti szponzori piacméret körülbelül 9,4 milliárd forint. A hivatalos adatok hiányában nagyon sok feltételezéssel élő modell a Magyar Reklámszövetség nettó becsült klasszikus reklámra fordított 124 milliárdos összegét vette alapul. Az átlagos nagyvállalatok reklámbüdzséjének felosztásában ez a tétel körülbelül 60 százalékot tesz ki, a tendenciájában növekvő szponzorációs, pr-rész pedig 10 százalékot. Ebből az összegből 65 százalék jut sportra, azon belül pedig 65 százalék a versenysportra. Az öszszeg még akkor is tetemes, ha a becslést megfelelő óvatossággal kezeljük.
Ahhoz azonban, hogy növekedjen a szponzorációs bázis, nemcsak a csapatoknak, hanem a sportágaknak is el kell adniuk magukat. Be kell tudni mutatniuk közönségüket, fejlesztési lehetőségeiket, a fogyasztóért és a szponzorért végzett marketingtevékenységüket, a médiajelenlé-
tükben rejlő lehetőségeket. Biztosítaniuk kell az egységes szolgáltatást a szponzoroknak, hisz a szponzori bevételek növelése felé elsősorban a nagyobb fogyasztói piac (tehát a csapatok együttes) értékesítésén keresztül vezethet az út. Elméletben az erők egyesítése nem jelenthet különösebb akadályt, hisz a csapatok egymásnak természetes gazdasági partnerei. A verseny fenntartása - a kiegyenlített játékosállomány, a verseny kimenetelének bizonytalansága - jelenti ugyanis a legnagyobb vonzerőt a nézők számára.
