MÁV Rt.: élénkül a villamosítás
A Magyar Államvasutak Rt. a Győr-Pápa-Celldömölk, illetve a Boba-Zalaegerszeg-Hódos vonalakat kívánja villamosítani, ezek hossza 72, illetve 102 kilométer. A villamosítás vonalanként több milliárd forintba kerül, azt részben állami forrásból, illetve uniós támogatásokból kívánják finanszírozni - mondta lapunk érdeklődésére Tanczer György, a vasúttársaság erősáramú osztályának vezetője. Hozzátette, hogy egy-egy vonal villamosítása általában egy-két éven belül megvalósítható.
A fejlesztés az egységes európai vasúthálózat szolgáltatási színvonalához való felzárkózásnak is egyik fontos lépcsőfoka lehet. A MÁV 7516 kilométer hosszú vasúthálózatából már 2532 kilométert villamosított, ami 34 százalékos arányt jelent. Ez azonban jóval elmarad a nyugat-európai 52 százalékos átlagtól. Amennyiben a két tervezett vonal villamosítása megvalósul, az arány 36 százalékra módosul.
Magyarország másik vasúttársaságának, a GYSEV Rt.-nek 220 kilométer hosszú vasútvonalából 156 kilométer tartozik e körbe, s ez 71 százaléknak felel meg. Az európai országok közül Luxemburgban (95 százalék), Belgiumban (78 százalék), Svédországban (77 százalék), valamint Olaszországban (67 százalék) a legmagasabb a vil-lamosított vonalak aránya. Tanczer György hozzátette, hogy a fajlagos mutatók szerint a vasúti villamos vontatásnak gazdasági és környezetvédelmi előnyei is vannak. Ugyanakkor meg kell vizsgálni, mely vonalakat érdemes villamosítani, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a gyengébb forgalmú vonalakon a beruházás és a működtetés költségei nem térülnek meg. Az optimális az lehet, ha a villamosítás minden vonalon megvalósul, ahol az gazdaságos. A MÁV-nál és a közlekedési tárcánál ennek elérése érdekében további 600-800 kilométer hosszúságú vonal villamosításán gondolkodnak. (HÉ)
