Mit vár a 2004. évtől?

Jelentős változásokat hozott az idei év a környezetvédelem területén a vállalati szférának, és további új szabályozások várhatók a 2004-ben. A megkeresett szervezetektől arra kértünk választ, hogy milyen várakozásokkal tekintenek a jövő év elé a környezetvédelem és a gazdaság viszonyában.



Galli Miklós



A Munkaadók és Gyáriparosok Országos

Szövetségének alelnöke





Az idei évben végre megkezdődött a hulladékhasznosítás eurokonform módon történő finanszírozása a koordináló szervezeti modell létrehozásával. Reményeink szerint ez a következő évben, elsősorban a csomagolóanyagok területén, kiteljesedhet és időben átveheti az uniós versenysemlegességi szabályokkal nem összeegyeztethető programgazdarendszer szerepét is. A koordináló szervezetek már a hazai kibocsátás több mint felét lefedik a csomagolások területén, ám a múlt évi kormányrendelet-módosításban több előírás szerepel, amelyek gátolják a rendszer teljes kiépülését. Egy olyan javaslatot tettünk a zöld tárcának, hogy 2004-ben az eredetileg meghatározottnál magasabb hasznosításra is lehetőséget látunk, ha a szabályozásból kiiktatják a gátló tényezőket. Reméljük, ebben végül sikerül megállapodni. A betétdíjas tervekről az a véleményünk, hogy a fogyasztókra és a cégekre nem lehet büntetlenül a piaci folyamatokkal ellentétes előírásokat ráerőltetni, mivel irreálisan magas betéti díjakra, vagy a merev, kvótákra épülő szabályozás Nyugat-Európában is megbukott. Az egyutas csomagolású termékek árainak drasztikus emelése helyett célravezetőbbnek tartjuk a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztését, amely kapcsán a kormánynak, az önkormányzatoknak és a piaci szereplőknek az eddiginél szorosabb együttműködést kellene kialakítani.







Boródi Attila



Az Élelmiszer-feldolgozók Országos

Szövetségének elnöke





Az egyik legfontosabb várakozásunk, hogy jövőre a csomagolási hulladékok kérdéskörét az Európai Unióban már bevált úton kezeljék a hazai döntéshozók, s ne az ettől eltérő, "sajátosan magyar" szabályozási tervek valósuljanak meg, ami 2002 vége óta egyre erőteljesebben érzékelhető. Olyan reális célok és közgazdasági követelmények megfogalmazását várjuk, hogy a csomagolások kibocsátásért felelős ipar valóban többet tudjon áldozni a hulladékok problémakörére. Ne vessenek ki büntető termékdíjat az egyszer felhasználható csomagolások után, s a hasznosítási kötelezettségüknek eleget tevő cégeknek továbbra is meg kell engedni, hogy százszázalékos mentességet szerezhessenek a termékdíj alól. Indokolt lenne a koordináló szervezetek esetében a lakossági szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó kötelező arányok módosítása is. Összességében olyan szabályozás kellene, amely segíti a vállalkozásokat a hasznosítási kötelezettségeik teljesítésében, és a tőlünk nyugatra bevált koordináló szervezeti modell felé tereli őket Az ipar ugyanis hajlandó áldozni a területre a "szennyező fizet" elv arányos alkalmazásával. Az arányosság szón azonban rendkívül nagy a hangsúly. Drága termékdíjak helyett minél hatékonyabban és minél olcsóbban cselekedjünk a szelektív hulladékgyűjtés területén is, ez lehet a csomagolási hulladékhasznosítás fő célja.