Munkaviszony, vagy vállalkozás?
Ez év július elseje óta jelentősen megszigorodott a munkaügyi ellenőrzés. A munkafelügyelő jogosult az ellenőrzés során a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony minősítésére. Tehát az ellenőr tulajdonképpen eldöntheti, hogy vállalkozási/megbízási szerződésnek vagy munkaviszonynak tekinti-e a jogviszonyt. Az ellenőrzés során a foglalkoztatónak kell bizonyítania, hogy valóban vállalkozási/megbízási szerződés jött létre. Rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka nem munkaviszony keretében történt. Ilyen bizonyítékok a két fél között létrejött szerződések, a feladatok pontos meghatározása, teljesítésigazolások és minden olyan dokumentum, melyből egyértelműen kiderül, hogy a két fél között nem alá-, vagy fölérendeltségi viszony van.
Természetesen, ha az ellenőr szabálytalanságot észlel, bírság kiszabására is lehetősége van, ami a legsúlyosabb esetben hatmillió forint is lehet. A munkaügyi bírság mértéke az első alkalommal egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén ötvenezertől kétmillió forintig, több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli újabb jogsértés esetén ötvenezertől hatmillió forintig terjedhet.
Az előzőekben leírtak, valamint az újonnan elfogadott adójogszabályok egyértelművé teszik, hogy az alvállalkozókkal kötött szerződéseket felül kell vizsgálni.
A jogszabályok színlelt szerződésnek minősítenek minden olyan kontraktust, amely bár vállalkozói szerződés nevet visel, de nem más, mint munkaszerződés. A munkáltató csak úgy tud megmenekülni az adóhiány, bírság és késedelmi pótlék megállapításától, ha ezeket a szerződéseit 2004. június 30-ig megszünteti. A színlelt vállalkozási szerződések helyett munkajogviszony létesíthető, azzal a kitétellel, hogy listát kell adni az adóhatóságnak azokról, akikkel korábban vállalkozási szerződésben állt a cég, de valójában ezek munkaviszonynak minősültek. A lista átadása kötelező, nem kerülhető el. A törvény hatálybalépése, azaz 2004. január elseje után kötött szabálytalan szerződések vonatkozásában semmilyen kedvezmény nincs.
Sajnálatos módon a "kedvezményezetti" körbe nem vonták be az alvállalkozókat. Róluk kell adni a listát. Az ő esetükben egyetlen lehetőség van a bírság elkerülésére. A hatályos adószabályok értelmében önellenőrzést végezhetnek az elévülési időn belül. Ez öt év. De adóévben kell gondolkodni, tehát például nem novembertől novemberig.
Az adóhatóság számára eddig sem jelentett különösebb problémát a színlelt munkaszerződés felismerése. Ilyen esetben az APEH a "munkavállalónál" adóhiányként megállapította a bevallani és befizetni elmulasztott személyi jövedelemadót, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Az adóhiány után általában ötvenszázalékos bírságot állapítanak meg plusz a jegybanki alapkamat kétszeresével számított késedelmi pótlékot.
Az ellenőrzés során a hivatal a foglalkoztatónál a következőket állapíthatja meg: jogosulatlan áfa-visszaigénylés, a munkáltató nem vonta le az szja-t, a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékot. Az esetleges adóhiány esetén a hatóság 50 százalékos bírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresével számított késedelmi pótlékot állapíthat meg. Az adózás rendjéről szóló törvény a következőket mondja ki: "A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni." Az ellenőrzés során ezt vizsgálják.
