Népszerű kis erőművek
A következő ötven évben nem várható áttörés a megújuló energiaforrások felhasználását illetően, miközben az energiaiparnak egyre szigorúbb környezetvédelmi normákat kell teljesítenie. Az áramtermelés környezeti terhelése így leginkább a hatásfok javításával csökkenthető.
A fejlett világban egyre szélesebb körben terjednek a felhasználókhoz telepített, kisebb, úgynevezett kapcsolt - kogenerációs - áramtermelő egységek. Ezek egyben hő- és villamosenergia-termelésre is alkalmasak, ezáltal hatásfokuk lényegesen jobb, mint a hagyományos erőműveké.
Nyugat-Európához hasonlóan az elmúlt években Magyarországon is gombamód szaporodnak az 50 megawattnál kisebb kapacitású erőművek. Népszerűségüket magyarázza, hogy felállításukhoz nincs szükség a Magyar Energia Hivatal engedélyére, csak be kell jelenteni őket, ugyanakkor a megtermelt áramot kötelezően át kell vennie a Magyar Villamos Művek Rt.-nek, vagy a regionális áramszolgáltatónak, ráadásul hatóságilag garantált áron. Enélkül egyébként gazdaságtalan volna a működtetésük. Ugyanakkor mellettük szól még, hogy rendkívül rövid idő alatt felállíthatók, ezek a beruházások nagyságrendekkel kisebb költséggel járnak, mint egy jelentősebb hagyományos erőmű létesítése, emellett a földgázt is jutányos áron kapják, hiszen jellemzően lakossági vagy közintézményi, kommunális fűtőműveket váltanak ki. Ugyanakkor a gázmotoros technológia maga is egyre olcsóbb lesz a sorozatgyártás következtében.
A magyar villamosenergia-rendszerben jelenleg összesen mintegy 650 megawattnyi ilyen kis erőmű üzemel - tudtuk meg a Magyar Villamosenergia Ipari Rendszerirányító Rt.-nél. Tavaly 90, az idén 110 megawattnyi gázmotoros erőmű épült, mára együttes teljesítőképességük eléri a 250 megawattot. Szakértők ugyanakkor arra számítanak, hogy a növekedés lassulni fog, a piac lassanként telítődik, a következő húsz évben legfeljebb még 500-600 megawattnyi gázmotoros egység áll majd munkába.
A környezeti és fogyasztói szempontból kétségtelenül előnyös kogenerációs áramtermelő egységek szaporodása azonban komoly rendszerirányítási problémákat vet fel, akárcsak a megújuló energiaforrások. A Mavir Rt.-nél érdeklődésünkre elmondták, hogy az elosztott termelés terjedésével és a piacnyitás okán megnövekedett éjszakai áramimport növekedése miatt a paksi atomerőművet például rendszeresen vissza kell terhelni, de tekintettel az üzembiztonsági előírásokra a visszaterhelések száma és mértéke erősen korlátozott. A rendszerirányítónál úgy vélik, az elosztott áramtermelés térnyerésével a rendszerirányítási modellt felül kell vizsgálni és át kell alakítani, a hagyományos megoldások az új helyzet kezelésére nem alkalmasak.
A Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. egyébként kedden megtartotta második kapacitásaukcióját, amelyen egy virtuális erőműből 100 megawattnyi, úgynevezett völgyidőszaki (éjszakai) és 55 megawattnyi zsinórmenetrendes kapacitást értékesítettek a 2004. január 1. és június 30. közötti időszakra. Az árverésen hét villamosenergia-kereskedő és egy feljogosított fogyasztó vett részt, közülük három kereskedő szerzett jogot áramvásárlási szerződés megkötésére. A felkínált kapacitást teljes egészében értékesítették. Az árverés induló ára a völgyidőszaki kapacitás esetén kilowattóránként 3, a zsinórmenetrendes áram esetében 7,50 forint volt. Az előbbi kategóriában 5,58, az utóbbiban 9,45 forintra mentek fel az árak. A júniusi első árverésen 85 megawattnyi kapacitást értékesítettek, 8 forintos átlagáron.
