Növekvő csomagolási begyűjtés

Növekvő termelés és szigorodó hasznosítási kötelezettségek jellemzik a csomagolóanyagok piacát, amely évente mintegy 800 ezer tonna új csomagolás kibocsátását, majd a hulladékká válás után - jó esetben - feldolgozását jelenti az országban. A csomagolóanyagok mennyisége növekszik: az egy főre jutó évi 80 kilogrammos magyarországi kibocsátás csak kétharmada a nyugat-európai országok átlagának, ám a fogyasztói szokások változása, a kisebb kiszerelésű termékek térhódítása, valamint a városi népesség arányának növekedése a különbség fokozatos csökkenését valószínűsíti.

Ugyanakkor ezzel párhuzamosan növekszik az újrahasznosítás aránya is: a csomagolási hulladékok kezelése költségeinek fedezésére hivatkozva az állam a csomagolások forgalmazóival termékdíjat fizettet, ám ez alól - 2004-től csak részleges - mentességet szerezhetnek, ha maguk gondoskodnak az általuk kibocsátott mennyiség megfelelő arányú feldolgozásáról. A jogszabályok az idén január óta teszik lehetővé, hogy ennek teljesítését a cégek a piaci szereplők által létrehozott közhasznú koordináló szervezetekre bízzák.

A "gyártói felelősség" elvét piaci alapokon működtető modell kiépítése lendületesen kezdődött: november végére a kibocsátás valamivel több mint feléért felelős céges kör csatlakozott a koordináló szervezetekhez. Ezek közül az Öko-Pannon Kht. játszik meghatározó szerepet, amely több mint 700 céges partnerével november elejére a teljes hazai kibocsátás 48 százalékát fedte le. Viszkei György, a szervezet ügyvezető igazgatója elmondta: megfelelő jogszabályi környezetben 2005-re a kibocsátás 70-75 százalékát le tudják fedni.

A határidő nem véletlen: az EU felé tett vállalás és az országos hulladékgazdálkodási terv értelmében ekkorra a csomagolási hulladék 50 százalékának újrahasznosításáról kell gondoskodni. A kötelezettség évről évre növekszik: a tavalyi 35 százalék után az idén már 40 százalékos újrahasznosítást kell teljesíteni a kötelezetti körnek. Az Öko-Pannon Kht. az első három negyedévi adatok szerint a szerződéses partnerei által kibocsátott mintegy 222 ezer tonna csomagolás közel 46 százalékának hasznosításáról gondoskodott. Az iparban és kereskedelemben folyó szelektív hulladékgyűjtés nagyjából fele, míg a lakossági szelektív hulladékgyűjtés 90 százaléka folyik a kht. közreműködésével.

Az utóbbi mennyisége egyébként egyelőre viszonylag csekély: miközben az iparban-kereskedelemben országos szinten évi 280-300 ezer tonna csomagolást gyűjtenek újra szelektíven, ez a háztartásoknál csak 8-10 ezer tonna. Ugyanakkor a tendencia ebbe az irányba mutat: az iparban és a kereskedelemben keletkező évi 340 ezer tonna csomagolási hulladékból 280-300 ezer tonnát jelenleg is begyűjtenek és feldolgoznak, így itt a továbblépés lehetősége korlátozott, s kizárólag ebből a forrásból 40-45 százaléknál nem emelhető magasabbra az újrahasznosítás aránya.

A növekvő arányú hasznosítás feltétele így - a magasabb költségek ellenére - csak a lakossági szelektív gyűjtés kiterjesztésével teremthető meg. Az Öko-Pannon Kht. eddig egy tucat településsel, illetve kistérséggel kötött megállapodást arról, hogy partnerei befizetéséből részt vállal a szelektív gyűjtés üzemeltetésének finanszírozásában. Emellett további önkormányzatokkal is előkészítéseket tettek a szerződések aláírására, így az év végére a szelektív gyűjtésbe bekapcsolt lakosok száma várhatóan meghaladja az egymillió főt. A kht.-nak előszerződése van a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.-vel is, amely 2007-ig tartalmazza a szelektív gyűjtés kiépítésének ütemezését Budapesten.

Az anyagok többsége esetén, igaz, változó színvonalon, megoldott a hasznosítás is, a fennmaradó néhány anyagfajta esetén pedig - színes üveg, egyes műanyagok -, magyarországi feldolgozókapacitás hiányában, exportálják a begyűjtött hulladékot.

A legnagyobb problémát a jogszabályi környezet kiszámíthatatlansága és kedvezőtlen változása jelenti - fogalmazott Viszkei György. Az Öko-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója szerint a csomagolóanyag-kibocsátókat elbizonytalanítja a koordinálószervezeti modelltől, hogy az elfogadott jogszabályok értelmében 2004-től a hasznosításról gondoskodó cégek is csak 80 százalékos mentességet szerezhetnek a termékdíj alól. Emellett a közhasznú szervezeteknek adminisztratív akadályt jelent az az - igaz, egyeztetés alatt álló - előírás, hogy 2005-re a feldolgozott hulladék legalább 20 százalékának a lakosságtól kell begyűjteni. Ez az iparban folyó gyűjtést is visszafoghatja, mivel a lakossági gyűjtés csak fokozatosan növelhető az infrastruktúra kiépítettsége esetén is - tette hozzá Viszkei György. (NIG)