Várhatóan december 15-én szavaz az Országgyűlés a második nemzeti környezetvédelmi program (nkp) elfogadásáról, amely a 2003 és 2008 közötti időszakra jelöli ki a legfontosabb magyarországi környezetvédelmi célokat. A parlament előtt lévő határozati javaslat szerint, amelynek részletes vitáját múlt héten folytatták le, hat év alatt mintegy 4200 milliárd forintot kellene a programban meghatározott feladatok teljesítésére fordítani a környezetvédelem területén. Ennek nagyjából felét továbbra is a központi költségvetésből finanszíroznák. Igaz, ez így is alacsonyabb az elmúlt években mért 70 százalékhoz képest, s az arány a következő években is fokozatosan csökkenni fog. A költségvetési ráfordításból 900 milliárd forintot tehetnek ki a közvetlen környezetvédelmi beruházások, 800 milliárdot pedig azok a közvetett ráfordítások - tömegközlekedés fejlesztése, energiahatékonyság stb. -, amelyek ugyan más szektorokban valósulnak meg, ám jelentős környezeti hasznot eredményeznek. A javaslatban szereplő számítások szerint a közvetlen zöld költségvetési ráfordítások éves összege az idei 105 milliárd forintról 2008-ra 270 milliárdra emelkedik, s a GDP-hez viszonyítva a beruházások aránya 0,59-ról 1,01 százalékra emelkedik. A programot az európai uniós kötelezettségek figyelembevételével készítették elő, s az előzetes számítások szerint a költségek négyötödét a Brüsszel felé is megtett vállalások teljesítésére kell majd fordítani.
A második nkp legköltségesebb része várhatóan a települési környezetminőség javítása lesz. A környezetileg érzékeny területeken a szennyvíztisztítás arányát a jelenlegi 68-ról 100 százalékra kell emelni, míg az ország teljes területét számítva 46 százalékról 83-ra kell növelni ezt az arányt. Emellett a hatéves időszak végére az ország teljes területén az egészségügyi határértékeknek megfelelő minőségű ivóvizet kell majd biztosítani.
A másik nagy terület a hulladékgazdálkodás, ahol az újrahasznosítás arányát a keletkező teljes mennyiséghez viszonyítva 30 százalékról 50-re kellene emelni. Ezzel összefüggésben jelentős fejlesztésekre lesz szükség a lakossági szelektív hulladékgyűjtés területén is: a különválogatott hulladék mennyiségét a teljes kommunális hulladékmennyiséghez képest az elmúlt években mért 3-ról 35-40 százalékra növelnék. A több száz működő hulladéklerakó közül csak az utóbbi négy-öt évben létesült - mintegy 15 százaléknyi - lerakó felel meg a szigorodó követelményeknek, márpedig 2009-re valamennyi régi, környezetterhelő létesítményt be kell zárni.
A levegőtisztaság területén a második nkp tervezetének értelmében 2009-re el kell érni, hogy az ezredfordulón mért 11 százalékról az ország területének 5-8 százalékára csökkentsék a szennyezett levegőjű területek arányát. Ennek megvalósulása esetén a levegőszennyezés által sújtott területen élő lakosság aránya 40-ről 20-25 százalékra csökkenne az ország teljes népességéhez viszonyítva. Az üvegházhatású gázok kibocsátása terén 6 százalékos csökkentést kell elérni az 1985-87-es évek szintjéhez képest.
A parlament előtt lévő javaslat értelmében 9,2 százalékról 11-re változna a védett természeti területek aránya is az ország területén belül. Ezzel egyidejűleg az erdők aránya a jelenlegi 19,2 százalékról 20-ra emelkedne, míg az ökológiai gazdálkodással művelt területek nagysága a jelenlegi 85 ezerről 300 ezer hektár fölé emelkedhet az elkövetkező években a program célkitűzései szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.