Konkurens vendéglősök rohama
Május után jelentősen átalakulhat a magyarországi vendéglátóipar, szakértők tőkeerős versenytársak megjelenésére számítanak, így a forgalmas helyeken cserélődhetnek a bérlők - erősítette meg Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. A hazai vállalkozók jórészt már felélték tartalékaikat.
A lakástörvény, és az ennek alapján hozott helyi rendeletek 2004. január 1-jétől - egyéves türelmi idővel - korlátlan, sem indoklást, sem cserehelyiséget nem igénylő felmondási jogot biztosítanak a tulajdonos önkormányzatoknak. Ez annak ellenére így van, hogy az elmúlt évtized első felében sok bérlő - sok esetben tíz-, esetleg százmilliókat - fizetett a bérleti jogért annak reményében, hogy előbb-utóbb tulajdonossá válhat. E reményt egy 1994-es alkotmánybírósági rendelet hiúsította meg.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) adatai szerint országosan 80-100 ezer, a fővárosban 25-30 ezer (ezen belül a Belvárosban 600-640) vállalkozást érint ez a szabályozás. Ezek között igen jelentős számban találhatók vendéglők.
Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke - gyakorló pécsi vendéglős - úgy véli, ezen mozgásra az EU-csatlakozást követően lehet számítani, hiszen ekkortól lesz lehetősége az EU-s országok vállalkozóinak arra, hogy letelepedjenek Magyarországon. A hazai vállalkozók jórészt már felélték tartalékaikat, így nem tudnak versenyben maradni nyugati társaikkal. Már tavaly látható volt, hogy a tisztes haszon reményében e területről sokan a gazdaság más ágazataiba viszik át pénzüket. Várható, hogy a tőkeerős uniós vállalkozások piacszerző szándékkal megjelennek a frekventált helyeken. A hazai vendéglősöknek az EU-s pénzforrások sem jelentenek igazi lehetőséget az első években, hiszen a gyakorlatlanság okán e téren is hátrányban vannak uniós társaikkal szemben - véli Háber Tamás.
A vendéglősök szerint az önkormányzatoknak ebben az esetben vagy biztosítaniuk kellene a hosszú távú bérleti jogot, vagy jóváírniuk a korábban a bérleti jog reményében kifizetett összeg évi inflációval növelt mértékét az érintetteknek. E pénzre már csak azért is rászorulnak, mert egy-egy vendéglő átköltöztetése tetemes költséggel jár.
A BKIK a múlt év közepén javasolta a lakástörvény olyan módosítását, mely szerint a jelenleg bérleményben működő vállalkozások előbérleti, vagy elővásárlási jogot kapnának. Az a bérlő, aki három évet meghaladó, folyamatos bérleti viszonnyal rendelkezik, a bérleti jog felmondása után élhetne bármely említett jogával a felmondás napjától két évig. A BKIK illetékese elmondta, a javaslatot elküldték a Belügyminisztériumnak mint főhatóságnak, amely válaszában közölte: megfontolják az elképzelést. Ám a konkrét lépésre a BM szerint még van idő, hiszen az egyéves haladék csak év végén jár le. A BKIK-hoz eddig egyetlen konkrét panasz érkezett a túlzottan megemelt bérleti díj miatt.
Az uniós csatlakozás után megjelenhet a bérelt helyiségben dolgozó vendéglősök tőkeerős konkurenciája. Január 1-jétől ugyanis az ingatlan tulajdonosa emelheti a bérleti díjat, illetve indoklás nélkül felmondhatja a tartós bérleti szerződést.
Lázár Ildikó
-->
