A gazdasági versenyhivatal (GVH) a Mol árképzésére vonatkozó versenyfelügyeleti eljárást készít elő. Néhány napon, legfeljebb egy-két héten belül kezdődik az eljárás - közölte Tóth Tihamér, a versenytanács elnöke. Hangsúlyozta: a Legfelsőbb Bíróság ítéletének megfelelően a Mol 1998-2000 közötti árképzési gyakorlatát veszik górcső alá. Ismert, hogy a Mol ellen a GVH 2000 nyarán indított eljárást, miután az üzemanyagárak gyors és szokatlan emelkedése miatt nemcsak a Magyar Autóklub, hanem a kormány is a GVH-hoz fordult. A hivatal 2001 januárjában megszüntette az eljárást, megállapítván: a cég erőfölénye ugyan fennállt, de azzal nem élt vissza.

Ezt a határozatot támadta meg az autóklub. Álláspontjuk szerint a Mol az üzemanyagár-képzés során a mediterrán térségből származó importárakból kiindulva, azokat megnöveli a vasúti szállítási költségekkel, jóllehet az orosz piacról és vezetéken szerzi be a nyersanyag döntő részét. Árai tehát nem a tényleges ráfordítást tükrözik, és ez sérelmes a fogyasztóra.

A költség alapú árképzés, vagyis az államilag szabályozott piac jellemzője ellentmond a versenypiacon, így az EU-ban és a térségben is alkalmazott gyakorlatnak. Ugyanakkor nem tenné feltétlen olcsóbbá a magyarországi üzemanyagokat, viszont elriasztaná a piaci szereplőket - mondja Horváth Ferenc, a Mol Rt. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy a Mol Rt. által elkezdett, az üzemanyagok minőségfejlesztését célzó több tíz milliárdos beruházások költségeivel mi történjék. Ezek ugyanis az üzemanyagárakba beépülve jelentős drágulást gerjesztenének, indokolnának. Ugyanakkor a költség alapú árképzés nem ösztönözné az olajcégeket, hogy folyamatosan csökkentsék költségeiket, és ésszerűsítsék működésüket, vagyis kiiktatná a versenyt az üzemanyagpiacról.

Az autóklub fellebbezésére a bíróság új eljárásra kötelezte a versenyhivatalt, ez ellen azonban a GVH fellebbezett, egyebek közt amiatt is, mert megítélése szerint a költségelemzés nem egyszerű számviteli probléma. Az autóklub azért nyújtott be csatlakozó fellebbezést, hogy az ítélet ne csak a nagy-, hanem a kiskereskedelmi árak versenyhatósági vizsgálatát is követelje meg. A Legfelsőbb Bíróság tavaly november végén az elsőfokú ítéletet hagyta helyben.

Európa valamennyi országában a mediterrán vagy a rotterdami térség olajtermékáraihoz viszonyítják és igazítják a motorbenzinek s a gázolaj árát - hangsúlyozta Horváth Ferenc. A két piac árai nagyjából azonosan mozognak, legfeljebb egy-két nap eltérés lehet közöttük, vagyis ha a Mol nem a mediterrán jegyzésárakat venné alapul az üzemanyagárak képzésénél, hanem a rotterdamiakat, a magyarországi árak hasonlóan alakultak volna a kérdéses 1998-2000-es időszakban. A kőolajbeszerzés az üzemanyagárak alakulása szempontjából egyébként azért nem meghatározó, mert nem az olaj-, hanem a már említett mediterrán termékárakhoz igazítják azokat. Ugyanakkor - tette hozzá Horváth Ferenc - az orosz importolaj árát a brent típusú északi-tengeri kőolaj árához igazítják az exportőrök, vagyis, akárcsak az üzemanyagok esetében, a nemzetközi piaci árak határozzák meg azt.