A gazdasági versenyhivatal (GVH) a Mol árképzésére vonatkozó versenyfelügyeleti eljárást készít elő. Néhány napon, legfeljebb egy-két héten belül kezdődik az eljárás - közölte Tóth Tihamér, a versenytanács elnöke. Hangsúlyozta: a Legfelsőbb Bíróság ítéletének megfelelően a Mol 1998-2000 közötti árképzési gyakorlatát veszik górcső alá. Ismert, hogy a Mol ellen a GVH 2000 nyarán indított eljárást, miután az üzemanyagárak gyors és szokatlan emelkedése miatt nemcsak a Magyar Autóklub, hanem a kormány is a GVH-hoz fordult. A hivatal 2001 januárjában megszüntette az eljárást, megállapítván: a cég erőfölénye ugyan fennállt, de azzal nem élt vissza.
Ezt a határozatot támadta meg az autóklub. Álláspontjuk szerint a Mol az üzemanyagár-képzés során a mediterrán térségből származó importárakból kiindulva, azokat megnöveli a vasúti szállítási költségekkel, jóllehet az orosz piacról és vezetéken szerzi be a nyersanyag döntő részét. Árai tehát nem a tényleges ráfordítást tükrözik, és ez sérelmes a fogyasztóra.
A költség alapú árképzés, vagyis az államilag szabályozott piac jellemzője ellentmond a versenypiacon, így az EU-ban és a térségben is alkalmazott gyakorlatnak. Ugyanakkor nem tenné feltétlen olcsóbbá a magyarországi üzemanyagokat, viszont elriasztaná a piaci szereplőket - mondja Horváth Ferenc, a Mol Rt. ügyvezető igazgatója. Hozzátette: ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy a Mol Rt. által elkezdett, az üzemanyagok minőségfejlesztését célzó több tíz milliárdos beruházások költségeivel mi történjék. Ezek ugyanis az üzemanyagárakba beépülve jelentős drágulást gerjesztenének, indokolnának. Ugyanakkor a költség alapú árképzés nem ösztönözné az olajcégeket, hogy folyamatosan csökkentsék költségeiket, és ésszerűsítsék működésüket, vagyis kiiktatná a versenyt az üzemanyagpiacról.
Az autóklub fellebbezésére a bíróság új eljárásra kötelezte a versenyhivatalt, ez ellen azonban a GVH fellebbezett, egyebek közt amiatt is, mert megítélése szerint a költségelemzés nem egyszerű számviteli probléma. Az autóklub azért nyújtott be csatlakozó fellebbezést, hogy az ítélet ne csak a nagy-, hanem a kiskereskedelmi árak versenyhatósági vizsgálatát is követelje meg. A Legfelsőbb Bíróság tavaly november végén az elsőfokú ítéletet hagyta helyben.
Európa valamennyi országában a mediterrán vagy a rotterdami térség olajtermékáraihoz viszonyítják és igazítják a motorbenzinek s a gázolaj árát - hangsúlyozta Horváth Ferenc. A két piac árai nagyjából azonosan mozognak, legfeljebb egy-két nap eltérés lehet közöttük, vagyis ha a Mol nem a mediterrán jegyzésárakat venné alapul az üzemanyagárak képzésénél, hanem a rotterdamiakat, a magyarországi árak hasonlóan alakultak volna a kérdéses 1998-2000-es időszakban. A kőolajbeszerzés az üzemanyagárak alakulása szempontjából egyébként azért nem meghatározó, mert nem az olaj-, hanem a már említett mediterrán termékárakhoz igazítják azokat. Ugyanakkor - tette hozzá Horváth Ferenc - az orosz importolaj árát a brent típusú északi-tengeri kőolaj árához igazítják az exportőrök, vagyis, akárcsak az üzemanyagok esetében, a nemzetközi piaci árak határozzák meg azt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.