A felújítás legyőzi az építést

Becslések szerint a következő öt évben 720 ezer háztartás jelenik meg az európai lakáspiacon. A lakás-korszerűsítést tervezők csaknem 80 százaléka meg tudja fizetni a felújítás, a bővítés költségeit. Összességében megállapítható, hogy a felújításra vállalkozó társaságok növekvő megrendelésekre számíthatnak Magyarországon is, miközben az új lakások piacának ütemes bővülése lelassulhat - állapítja meg a Build & Econ elemzése.

Ezt alátámasztja az Otthon Centrum is. A lakáspiacon működő tanácsadó társaság szerint a mennyiség terén jelentkező túlkínálattal ellentétben a bérbe adandó lakások minősége gyakran hagy kívánnivalót maga után. Bár a bérlők általában nem keresnek túlzott luxust, az igényes kivitelezés és felszereltség, valamint a jó állapot alapvető fontosságú. Ezt felismerve a piaci viszonyok közt rugalmasnak számító tulajdonosok egyre több extra felszerelést építenek be, illetve sokat fordítanak a lakás/ház minőségére (pl. ge-nerálfelújítás ötévente), s mindezt anélkül, hogy az árakat emelnék. Jelentős minőségjavítást igényelnének például a 10-30 éve épült ingatlanok, melyeket a tulajdonosuk eddig elhanyagolt.

A magyar piac számára mérvadó uniós országok tavalyi építési piaca leginkább a "válság" szóval jellemezhető. A megelőző két év csekély növekedésével szemben 2003-ban az építési teljesítmény csökkent a vén kontinensen. Ez az építési összteljesítmény mindenekelőtt a globális makrogazdasági trendekkel magyarázható, összefüggésben a gyenge európai GDP-alakulással - fejtette ki Gáspár Anna ügyvezető.

Nyugati szomszédunk, Ausztria talán kivétel, mert ott élénkült az építőipar, sőt az első fél évben a termelés növekedési üteme a legnagyobb volt az Európai Unió tagországai között, beleértve a tagjelölt Cseh-, Magyarországot és Szlovákiát is. A termelési érték a vizsgálatba bevont 4400 vállalatnál 9,9 százalékkal, 4,6 milliárd euróra emelkedett 2003 első felében. A legnagyobb mértékben, 12 százalékkal a mélyépítés bővült, a magasépítés 5,7 százalékkal nőtt. Az egyes tartományok közül Salzburg és Bécs állt az élen 18,7, illetve 16,7 százalékos növekedéssel, Tirolban 5,1 százalékkal csökkent az építőipari vállalatok teljesítménye.

Tavaly a gazdasági aktivitás kedvezőtlenebb volt, a munkanélküliség erőteljesen emelkedett, a világgazdaság fejlődésének iránya kiszámíthatatlanabbá vált: mindez a beruházások halasztásához vezetett. Emiatt a tavaly nyári budapesti Euroconstruct konferencián előre jelzett európai építési piaci összteljesítményét a novemberi, madeirai tanácskozás lefelé módosította. (E változtatás természetesen a 19 Euroconstruct-ország egyenként elkészített elemzésének összesítéseként jelenik meg.) Az elemzők az építési piaci kínálat egyfajta telítődését, túltermelését is jelzik, egy hoszszú és erőteljes növekedési időszakot követően.

A GDP alacsony növekedése ellenére, amely a 2003-as esztendőt és a következő éveket jellemzi, a lakásépítés Európában a júniusi számításokhoz viszonyítva az összépítésnél kedvezőbben alakul: a júniusban megállapított 2003. évi 0,1 százalékos csökkenéssel szemben most 0,2 százalékos növekedés áll. A lakásépítés és -felújítás közötti arány tovább változik az utóbbi javára. Az új lakások építése valójában 2006-tól lendül fel újra, még azokban az államokban is, ahol az elmúlt években a legnagyobb lakásépítési láz volt: Spanyol-, Olasz-, Francia- és Írországban.

Második éve stagnálnak a magánberuházások Európában, az alacsony gazdasági növekedés visszafogja a kereskedelmi és befektetési céllal történő ingatlanfejlesztéseket. De nem növekszik a közösségi épületekbe fektetett kormányzati beruházások volumene sem, e szegmens - az oktatás-, az egészségügyi, a kulturális létesítmények, a sportberuházások - az egyes államok pénzügyi korlátainak függvénye. Valamivel előnyösebb a közép-európai országok helyzete, de irányaikat tekintve már együtt mozognak az uniós államok piacával. Az előrejelzések kismértékű növekedésre utalnak.

A szakértő rámutatott, hogy az EU-tagországoknak nincs közös lakáspolitikája. Vannak közös törekvések, jellemvonások, azonban az egyes államok jellemző lakásépítési, -használati,

-támogatási politikája egymástól eltérő.