Alacsony a feldolgozás aránya

Az irodatechnikai kellékek iránti kereslet folyamatos növekedése miatt egyre nagyobb mennyiségű hulladék keletkezik a nyomtatófestékek kiürült kazettáiból, mivel a magyarországi újrafeldolgozás aránya egyelőre jóval a nyugat-európai országok átlaga alatt van. Piaci becslések szerint az eladott nyomtatók száma országos szinten évente 15-20 százalékkal nő, s emiatt a festékkazetták iránti kereslet is folyamatosan bővül. Jelenleg évente mintegy 1,1 millió lézerkazettát és tintapatront értékesítenek, aminek közel 80 százaléka miután kiürült, a szemétbe kerül, ráadásul a kiürült kazetták veszélyes hulladéknak számítanak.

A hulladékká válás az újragyártással megelőzhető, s erre megfelelő feldolgozói kapacitások is kiépültek, ennek ellenére jelenleg a kiürült patronok alig 20-22 százalékát hasznosítják Magyarországon. Az üres termékek alkatrészekre bontását, az egyes darabok minősítését, majd újjáépítését magába foglaló újragyártással 4-5 nagyobb vállalkozás foglalkozik Magyarországon, ám a cégek a feldolgozott termékek jelentős részét exportálják, sőt a kiürült festékkazettákat is részben külföldről szerzik be.

Az újragyártott termékek aránya a magánvállalkozások és magánszemélyek vásárlásainál magasabb, ahol az eladott nyomtatópatronok mintegy 35 százaléka újrafeldolgozott termék. Ezzel szemben az állami és önkormányzati szerveknél ez az arány nem éri el a 10 százalékot, pedig a feldolgozás mellett szól, hogy ezzel megszüntethető az illegális lerakás, valamint csökken a veszélyes hulladéknak minősülő eszközök speciális ártalmatlanításával járó környezetterhelés is.

A nyugat-európai országok egy részében, így Svájcban, Német-, Olaszországban vagy Hollandiában jóval magasabb az újragyártott termékek aránya, ahol jogszabályi előírásokkal is támogatják az újrahasználatba vont termékek forgalmazását. Becslések szerint az újragyártással elérhető árelőnyt figyelembe véve a tintapatronok esetén 40, míg a tonerkazetták esetén akár 70 százalékra is emelkedhetne az újragyártott termékek aránya. A két termékcsoport között a különbség oka az, hogy míg a kiürült tintapatronokat átlagosan egy-két alkalommal lehet megfelelő minőségben újragyártani, addig a lézerkazetták esetén az egyes alkatrészek többször is beépíthetők az újraépített kazettákba. A gyártók tapasztalatai szerint az utóbbiak esetén az egyes alkatrészeket általában négy-ötszöri felhasználás után selejtezik le, ekkor is elsősorban esztétikai okokból.

Nemzetközi szinten az újragyártás világszerte növekvő konkurenciát jelent az elsődleges gyártók számára, noha a feldolgozás nem válhat kizárólagossá, mivel az újrafeldolgozáshoz folyamatosan szükség van kiürült eredeti termékekre. Az irodatechnikai gépeket és kellékeket gyártó nagyvállalatok közül több úgynevezett "lockout" csipek alkalmazásával igyekszik meggátolni, hogy más cégek újragyártsák kiürült termékeiket. A csipek beültetése komoly szakmai és jogi vitákat váltott ki, mivel a fejlett államok többsége támogatja a hulladékképződés megelőzését segítő, másodlagos felhasználást. Az Egyesült Államokban erre tavaly született precedensértékű ítélet, amikor - a Recharg East Magazine szerint - az újragyártást akadályozó csipeket beültető Lexmark pert veszített egy másik világcég, a Static Controll Components ellen. Hasonlóan foglalt állást az Európai Unió is: Brüsszel külön határozatot hozott a "lockout" csipeket tartalmazó termékek forgalmazásának visszaszorítására az újrafelhasználás segítése érdekében, s ez a tiltás május 1-jétől a magyarországi kereskedelemben is érvényes lesz. (NIG)