Polt Péter előtt a Hajdú-Bét-ügy
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIdőhúzó taktikával a hitelező baromfitermelők rovására törvénytelen vagyonkimentést hajtott végre a Hajdú-Bét Rt. vezetése, hogy a cégnek a jogerős felszámolás időpontjában már ne legyen értékelhető vagyona - állítja Sörös Lajos, a soltvadkerti Szupi Táp Kft. ügyvezető igazgatója, aki több baromfitermelő integrátoraként 600-700 milliós tartozást kér számon a társaságon.
Sörös az ügyben csődbűntett, törvénytelen fedezetelvonás, a Hajdú-Bét fő hitelezőjének számító Raiffeisen Bank jogtalan előnyben részesítése és jelentős bírósági formai hibák gyanújával feljelentést tett Polt Péter legfőbb ügyésznél. A közeljövőben több Békés megyei termelő is Polthoz fordul az ügyben - tudtuk meg.
Sörös szerint a vagyonkimentést úgy hajtották végre, hogy a céget finanszírozó Raiffeisen Bank a cégingatlanokra vonatkozó vételi jogát átruházta az általa megbízott, ingatlanügyekkel foglalkozó Békésfact Kft.-re. A kft. pedig - a debreceni telep kivételével - 2003. december 29-én tulajdonjog-bejegyzési kérelmet nyújtott be, amelyet a földhivatal a kisvárdai és zagyvarékasi feldolgozó esetében aznap, a mezőkovácsházi és a törökszentmiklósi üzem kapcsán pedig 2004. január végén teljesített. Az integrátor szerint a vagyonkimentésre azért volt szükség, mert a 6 milliárd forinttal hitelező bank a felszámolás során csak korlátozott módon érvényesíthette volna jelzálogjogát. A Hajdú-Bétben többségi tulajdonos Wallis Rt. pedig a "bank felé fennálló kezességvállalása" miatt volt különösen érdekelt a tranzakcióban - állítja.
A cég a fedezetelvonáshoz a termelői álláspont szerint úgy igyekezett időt nyerni, hogy a tavaly december 12-én hozott, nem jogerős felszámolási bírósági végzés ellen december 30-án fellebbezést nyújtott be, a részletes indokláshoz pedig - január 13-ig - póthatáridőt kért. További "manőverként" a társaság december 18-án kérelmet adott be debreceni székhelyének Kecskemétre helyezésére. Az integrátor szerint a kérelem törvénytelen volt, mivel az áthelyezést előzőleg a közgyűlés nem hagyta jóvá. A Hajdú-Bihar megyei cégbíróság mindenesetre december 24-én jogerős végzést hozott, bár egy hitelező törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. A továbbított aktát viszont - észlelve a törvényességi eljárást - a Bács-Kiskun Megyei Bíróság visszaküldte. Így a Hajdú-Bét - állítja az integrátor - a székhelyáthelyezésről csak január 22-én hozott szabályszerű közgyűlési határozatot, bár a változást azóta sem jegyezték be.
Ugyanakkor a közgyűlési döntés után, január 29-én a társaság saját maga ellen kezdeményezett felszámolási eljárást a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon, amely a benyújtás napján jogerős végzést hozott, mivel a cég lemondott fellebbezési jogáról. Ezzel az ügy Kecskemétre került, holott Debrecenben a felszámolásról már 2003 decemberében nem jogerős végzés született, és erről - állítja Sörös - tudott a Bács-Kiskun Megyei Bíróság is.
Az integrátor szerint figyelemre méltó, hogy az utóbbi határozat elleni fellebbezést a Hajdú-Bét mindvégig fenntartotta, miközben e jogáról Kecskeméten azonnal lemondott. A fizetésképtelenségnek viszont időközben is tudatában kellett lennie, hiszen a Raiffeisen által megbízott Békésfact Kft. csaknem a teljes vagyont elvonta, és az APEH január 5-én 1,5 milliárdnyi ingóságot foglalt le, illetve a számlákra inkasszót nyújtott be.
Sörös közölte: a cégvezetés e magatartása csődbűntett gyanúját alapozhatja meg, miközben a reorganizációs felszámolás meghiúsulásával a kistermelők munkalehetősége elveszett, a beszállítók pedig tönkrementek. Megítélése szerint ehhez az is hozzájárult, hogy a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a cégáthelyezés és a jogerős felszámolási végzés meghozatalakor súlyos formai hibákat követett el.
Az eddig áttekintett adatokból nem szűrhető le olyan következtetés, hogy a cégvezetéssel szemben csődbűntett gyanúja merülhet fel - reagált lapunknak Hajdú Ágnes, a Hajdú-Bét felszámolását végző Hunyadi Rt. elnök-vezérigazgatója. A vagyonkimentési vádak kapcsán megállapította: ismeretei szerint a Raiffeisen Bank még a 2002 szeptemberében aláírt hitelszerződésekben kötötte ki biztosítéki jogait, amelyek között szerepel, hogy a vételi jog gyakorlására harmadik személyt jelölhet ki. A szintén vitatott székhelyáthelyezésről pedig közölte: a cég közgyűlése az ügyben még tavaly december 12-én döntött, és az illetékes cégbíróság a végzést december 18-án hozta meg. Válaszaim ugyanakkor korántsem tekinthetők véglegesnek és teljes körűnek - szögezte le az elnök-vezérigazgató.
