Előremenekülnek a magyar nyomdák
Komoly átrendeződés zajlik a magyar nyomdai szolgáltatások piacán. A cégek egyre elkeseredettebb küzdelmet folytatnak a megrendelőkért, miközben konszolidációnak vagy tulajdonosi átrendeződésnek egyelőre nincs nyoma. A legtöbb nyomda az előremenekülést választotta: beruházásokkal, illetve a termékkör módosításával igyekszik fenntartani működését. Például a menedzsment tulajdonában álló, 3,2 milliárd forintos éves árbevételt elérő Zalai Nyomda az újságok, illetve könyvek nyomtatása helyett áttért a csomagolóanyagok gyártására. Jelenleg kartondobozokat, valamint flexibilis és hagyományos papírcímkéket állítanak elő. A termékváltást egy 1,5 milliárd forint értékű fejlesztés tette lehetővé, ám a fejlődéshez ez sem elegendő: a cég egy újabb milliárdos nagyságrendű beruházással a világszínvonalú technológia és a termelési kapacitás növelését célozta meg.
Ma Magyarországon mintegy 17,5 ezer társaság tevékenységi körében szerepel a nyomdai szolgáltatás, de becslések szerint csak körülbelül 1500 a ténylegesen ezen a területen működő vállalatok száma. A csatlakozást követően a versenytársak sorába még inkább belépnek a környező országok vállalatai, ami a közepes méretű, a szükséges fejlesztések megvalósításához elegendő tartalékkal nem rendelkező cégek jövőjét veszélyezteti. Már ma is jellemző, hogy bizonyos folyóiratokat vagy könyveket külföldön nyomtatnak. A National Geographic magyar kiadása például Lengyelországban készül, de ennek oka nem a minőségi követelmények megtartásában, hanem a kapacitás kihasználásából fakadó előnyökben kereshető.
A kereslet egyre szegmentáltabb: több kiadvány jelenik meg, mint korábban, de ezek példányszáma alacsonyabb, és az átlagos oldalszám is csökkenő tendenciát mutat. A jelenség részben a hirdetői kör nyomtatott sajtótól való elpártolásával magyarázható, ami a nyomdákat arra kényszeríti, hogy egyre jobban igazodjanak a speciális igényekhez, miközben továbbra is meg kell hogy őrizzék a hatékony működés feltételeit.
A nyomdák egyre inkább az árak csökkentésével szállnak versenybe, ami rövid távon a kiadók számára igencsak kedvező jelenségnek tűnhetnek - mondta el lapunknak Peller Katalin, a Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség főtitkára. A nyomdai piac ma már nem egyszerűen telített, hanem túltelített, a kialakult árverseny pedig veszélybe sodorhatja a vállalatok működését.
A belföldi könyvgyártásban szintén stagnáló árszint várható - mondta el Névery Tibor, a Reálszisztéma Dabasi Nyomda marketingigazgatója. A gyártó enyhén növekvő volumenre és a piac szereplői között egyre kiélezettebb versenyre számít.
A magazinnyomtatásnál a kiadók haszonkulcsa 10 és 20 százalék között mozog, míg a napilapnyomtatás esetében ez gyakran az 5 százalékot sem éri el. A nagy kiadók azonban még ilyen feltételek mellett is saját nyomda kialakítását vették tervbe. Papp Béla, a svájci illetőségű Ringier kiadó ügyvezetője tavaly bejelentette, hogy a kiadó saját, napilapok előállítására alkalmas budapesti nyomdát építtet. A háttérben elsősorban a 230 ezer példányos Blikk átfutási idejének rövidítése állhat, mivel jelenleg a lap vidéki változatának lapzártája délután 6 órakor van, ami egy napilap szempontjából igen korainak mondható.
Az Axel Springer Magyarország Kft.-nél is hasonló terveket dédelgetnek. A cég több terméke, - köztük a budapesti napilappiacra tervezett új kiadványok - a tervek szerint ősztől már a kecskeméti Szilády Nyomdából kerülnek ki. Az 1,7 milliárd forintos beruházással a Világgazdaság és a Heves Megyei Hírlap nyomtatása is Kecskemétre kerül. Boros Gábor, a már jelenleg is működő nyomda ügyvezetője szerint a társaság 1,4 milliárdos éves forgalmának 90 százalékát az Axel Springer magyarországi kiadványai adják. Itt nyomtatják a Petőfi Népét, a Szolnok, a Békés és a Komárom megyei napilapokat, a Vasárnap Reggel című hetilapot, a Grátisz és a Tempó című újságot, továbbá tévéújságokat, női lapokat és rejtvénymagazinokat is.
A nagy kiadók sajátnyomdaépítésének abszolút vesztese alighanem a legnagyobb hazai lapnyomó kapacitással rendelkező Szikra Lapnyomda lesz. Mi-
után a cég tavaly januárban az előzetes megállapodás ellenére sem adta el újság-előállító kapacitásait a Ringier-nek, most egyszerre elveszítheti a két legnagyobb kiadócsoport megbízásait.
A hazai nyomdák a műszaki színvonalat tekintve már az EU-standardokat követik, mind a gépek, mind a felhasznált papír és festékanyagok a nagy európai gyártóktól származnak. A versenyben eddig az alacsonyabb bérek jelenthettek előnyt, de a hatalmas eltérés a tagországok és a most csatlakozók között hosszú távon nem tartható fenn.
A vállalatok sikereiket az ország határain kívül is igyekeznek megőrizni. Zentai Csilla, az Alföldi Nyomda Rt. pr-munkatársa elmondta: a közbeszerzési pályázatok figyelésére és a jelentkezés koordinálására például külön munkatársat foglalkoztatnak. A debreceni társaság az elmúlt évtizedekben komoly külkapcsolatokra tett szert, így termelésének egyharmada már ma is a határokon túlra, elsősorban a német nyelvterületekre irányul. Megrendelőiket főként a határidők pontos betartásával és a minőségi követelményekhez való igazodással igyekeznek megtartani. Ugyancsak a német piac felé orientálódik a Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt., termelésének 35 százaléka megy exportra. Közvetlen kereskedelmi képviselete van Münchenben, így nemzetközi kapcsolataiban a csatlakozás puszta tényétől nem várható változás - mondta Névery Tibor, marketingigazgató.
A külföldi sikerekhez a magyar nyomdaiparnak néhány tévhitet is el kell oszlatnia. Sokszor éri az az alaptalan vád a csatlakozókat, hogy a jogszabályi előírások, különösen a környezetvédelemben, nem elég szigorúak. Ez azonban tévedés - jegyezte meg Peller Katalin, hiszen a magyar nyomdák éppoly szigorú előírásoknak felelnek meg, akár német vagy holland versenytársaik.
