A 2003-ban 339 milliárd forintos forgalmat elérő ruházati piac kínálata igen széles skálán mozog, az utcai árusoktól megvásárolható 500 forintos pólótól a speciális boltokban árult, Christian Dior nevével fémjelzett 500 ezer forintos selyemcsodákig. A GfK Piackutató Intézet adatai szerint a 2002 és 2003 között 7 százalékos növekedést felmutató teljes ruházati piac értékének 52 százalékát teszi ki a felsőruházatra költött összeg. A növekedés az év második fél évben megugrott vásárlásoknak köszönhető, összességében ugyanis a piac az első fél évben stagnált. A legutóbbi években a ruházati kiskereskedelem kétszámjegyű növekedésre volt képes, de 2003-ban a bővülés üteme a jelek szerint lelassult. A változás oka, hogy a korábban fejletlen piacon a fogyasztók viszonylag gyorsan pótolták ruhatáraik legsúlyosabb hiányosságait. A kedvező tendencia valószínűleg folytatódik, de visszafogottabban.

A jelek szerint konszolidálódik a ruházati piac, uniós csatlakozásunk az importot megkönnyíti és egyszerűsíti, a bővülő kínálat várhatóan ösztönzi a vásárlásokat. A GfK vezető piackutatói szerint kérdés, hogy rövid távon olcsóbb vagy drágább ruhaneműkből vásárolnak-e majd többet. Rövid távon elképzelhető, hogy többen, többet költenek majd ruhára külföldön. Hosszú távon azonban valószínűsíthető, hogy a vásárlóerő emelkedése következtében a magyarországi ruházati piac a jelenleginél sokkal nagyobb lesz.

Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a távol-keleti piacok jelentősége fokozatosan csökkent a ruhabeszerzésben, a szakereskedőknek sokkal inkább a hipermarketekkel kell szembenézniük. Miután ez utóbbiak inkább az alacsonyabb árfekvésű termékekre koncentrálnak, a ruházati láncoknak a reményeik szerint komoly bővülést előtt álló drágább szegmens marad.

Március végén egy hét leforgása alatt két áruházat is nyitott a magyar piacon 2002 szeptembere óta jelen lévő C&A Mode Kft. A hírek szerint az expanzió hamarosan vidéken is - elsőként a pécsi üzlet megnyitásával - folytatódik. A múlt év őszén megnyitott boltok sikere után logikus lépés volt gyorsan további C&A-áruházakat nyitni. Minden üzletünkben azt tapasztaljuk, hogy a vásárlók jól fogadták a választékunkat, valamint a megfelelő ár-érték arányt - nyilatkozta Norbert W. Scheele, a társaság közép- és kelet-európai igazgatója. A világszerte 12 országban több mint 600 áruházat működtető multinacionális vállalat terjeszkedése tehát azt mutatja, hogy bízik a magyar piac fejlődésében.

A felső középosztály vásárlóerejében bízik, s rájuk alapozta új stratégiáját az önálló áruházakat üzemeltető Skála Divatház Rt. Karácsonyi András, a cég vezérigazgatója az utóbbi két évben levezényelte az áruházlánc modernizálási programját, amelynek eredményeként az eredeti 23 áruház helyett ma már csak 15 kereskedelmi egységen olvasható a Skála felirat. A 2002-ben még másfél milliárdos veszteséget elkönyvelő cég ebben az évben már nullszaldóra számít.

A változás azonban nemcsak az ingatlanportfóliót érintette, hanem az áruházak kínálatát is: a 25 év feletti, átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkező igényes vásárlók számára összeállított termékpaletta számos nyugat-európai és hazai márkát magában foglal. Mivel igény mutatkozik a jó minőségű, főként ruházati termékeik iránt, a nagyobb városokban lévő áruházak esetében nem várhatók újabb bezárások. Karácsonyi András további, a budapestinél nagyobb forgalmi növekedést vár a vidéki üzletekben. A 2004-es tervek szerint a Skála Divatház bevétele 21 milliárd forint lehet, amelynek mindössze 20 százaléka a nem ruházati termék, így a társaság a ruházati piac mintegy 5 százalékát mondhatja magáénak.

A sikeresen működő budapesti szaküzletek után szintén a vidéki nagyvárosok felé fordul a Skála-Coop csoport másik érdekeltsége, az S Modell Kereskedelmi Rt. is, amely februárban Debrecenben nyitotta meg első vidéki Marks & Spencer márkaboltját. A következő célpontok között pedig Szeged és Pécs szerepel. Míg a társaságnak Budapesten főként a bevásárlóközpontokban, illetve a Váci utcában van három Mara és hat Marks & Spencer néven futó üzlete, addig a vidéki terjeszkedés inkább a városok patinás sétálóutcáira koncentrál. Jüttner Katalin, a vállalat vezérigazgatója az eltérés okát abban látja, hogy a vidéki plazákat egészen más életstílusú és életkorú réteg látogatja, azaz a vidéki bevásárlóközpontok törzsközönsége a fiatal, 16-20 év közötti korosztály.

Az S Modell által forgalmazott márkák inkább az "érett fiatalok" számára kínálnak igen széles választékot. A Marks & Spencer termékek sikere többek között abban rejlik, hogy a teljes méretskálát lefedi, amelyben mindenki megtalálhatja a megfelelőt, sőt egyedülálló módon nadrágokból és szoknyákból méretenként három hosszt: rövidet, normált és hosszút is kínálnak. A fogyasztók értékelik a figyelmesen összeállított kollekciókat, a variálható ruhacsaládokat, így az S Modell Rt. 2003-ban 6,7 százalékos forgalomnövelésre volt képes anélkül, hogy áraikat megemelték volna. A társaság vezérigazgatója erre az évre is 7 százalék körüli növekedést, és a három éve tartó nyereséges működés folytatását ígéri.

A vállalatvezetők nem tartanak attól, hogy a csatlakozást követően nagymértékben megváltozna a magyar üzletek kínálata. Bizonyos, hogy megjelennek majd új márkák, de mások akár el is hagyhatják a piacot. Az elmúlt években például kivonult Magyarországról a brit Top Shop és a francia Naf Naf, pedig az azonos kategóriát képviselő, azaz a fiatal, divatkövető korosztályt kiszolgáló más ruházati láncok azóta is sikeresen tevékenykednek. A Nyugat-Európából importált márkák lényegében kétféleképpen kerülhetnek hazánkba: a rendszerváltást követően jórészt magyar kerekedők szereztek kizárólagos jogokat egy-egy név forgalmazására, ma már azonban a legtöbb márkabolthálózat az anyavállalatok közvetlen irányítása alatt áll. A stratégia minden pontját, így a kollekciók összeállítását és a kommunikációs eszközök kiválasztását is központilag végzik, Magyarországon pusztán a kereskedelmi tevékenységhez fűződő feladatokat látják el. Emiatt lényeges változást az uniós tagság aligha hoz majd.