Rekordpénzek mozognak Magyarországon, máris elkezdték megcsapolni: az egyik legnagyobb bank 7,5 milliárd forintot védett meg
Soha nem mozgott még annyi pénz digitálisan Magyarországon, mint most – és ezzel párhuzamosan soha nem volt ekkora a pénzforgalommal járó kockázat sem. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2025 harmadik negyedévében közel 480 millió bankkártyás fizetés történt, ami történelmi rekord, éves szinten mintegy 5 százalékos növekedéssel. A tranzakciók összértéke megközelítette a 4500 milliárd forintot, ami több mint 9 százalékos bővülést jelez. A pénz egyre gyorsabban és egyre nagyobb volumenben áramlik a digitális csatornákon – ezzel együtt azonban a csalások kockázata is nő.
Bár a visszaélések aránya továbbra is alacsony a teljes forgalomhoz képest, mind az esetszám, mind a kárérték emelkedik. A banki védelmi rendszerek sokat fejlődtek, különösen a lakossági oldalon: ma már a kártyás csalási kísérletek többségét még a tényleges kár bekövetkezése előtt kiszűrik. Ennek ellenére a probléma nem tűnt el, hanem új irányt vett. Az elmúlt időszakban egyre inkább a vállalkozások, különösen a kisebb és gyengébb védelemmel rendelkező kkv-k kerültek a csalók célkeresztjébe.
Egy sikeres vállalati átutalásos csalásnál átlagosan 4 millió forint a kár, szemben a lakossági visszaélések tranzakciónként jellemzően 750 ezer forint alatti összegével.
A szakértők szerint különösen veszélyesek azok a visszaélések, amelyek az ügyfelek megtévesztésén alapulnak. Ilyen esetekben nem illetéktelenek hajtják végre a tranzakciót, hanem maga a manipulált ügyfél, ami jócskán megnehezíti az automatikus észlelést és a beavatkozást. Ez a kockázat új típusú védekezést igényel a bankok és a vállalkozások részéről is.
Már 17 milliárd forint értékben használták a qvik fizetési módszert
A digitalizáció ugyanakkor megkerülhetetlenné vált a gazdaságban. Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a vállalkozások digitális átállásához nemcsak technológia, hanem célzott szakpolitikai és pénzügyi támogatás is szükséges, amely javítja a likviditást, az átláthatóságot és az ügyfélélményt. Ebbe a folyamatba illeszkedik a január végén megrendezett Financial Fraud Summit is, amely elsőként vizsgálja a pénzforgalmi csalásokat kifejezetten a kkv-k szemszögéből.
A fizetési szokások is gyorsan változnak:
a bankkártya mellett egyre nagyobb teret nyernek az alternatív elektronikus megoldások, köztük az újonnan bevezetett qvik fizetések.
Eddig 421 ezer ilyen tranzakció történt, összesen több mint 17 milliárd forint értékben. Miközben egy bankkártyás vásárlás átlagosan 9500 forint alatti összegű, a qvik fizetéseknél az átlagos tranzakciós érték már 40 ezer forint körül alakul, ami azt jelzi, hogy a vásárlók nagyobb összegeket is hajlandók digitálisan fizetni, ha a megoldás gyors és megbízható.
Alapkövetelmény lett a csalások elleni felkészülés
A szakmai szereplők egyetértenek abban, hogy a digitális fizetés nem pusztán technológiai kérdés, hanem bizalmi ügy is. Rajna Gábor, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese szerint a QR-kódos megoldások a kártyás fizetés kiegészítői, melyek ott működnek jól, ahol a biztonság is garantált. Márkus Gergely, a Mastercard magyarországi vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy
a csalások elleni felkészülés ma már alapkövetelmény, mivel egy adatvédelmi incidens után az érintettek közel fele megszakítja kapcsolatát a szolgáltatóval.
A bizalom különösen fontos a kkv-k esetében, amelyek a magyar gazdaság gerincét alkotják. A Visa kutatása szerint a magyarok 40 százaléka gondolja úgy, hogy a kkv-k felelősségteljesen járnak el a fogyasztók érdekében, ami erős versenyelőnyt jelenthet számukra. A banki oldalon a védekezés hatékonyságát jól mutatja, hogy az Erste Bank egy év alatt 7,4 milliárd forintnyi ügyfélpénzt védett meg a csalásoktól. A számok összességében azt mutatják: a digitális pénzforgalom megállíthatatlanul növekszik, de a biztonság nélkül ez az előny könnyen kockázattá válhat.
