Szociálisan érzékeny ruhagyárak

Társadalmi felelősségi jelentést készített az amerikai Gap ruhagyártó és -értékesítő cég. Ezzel alaposan rácáfolt azokra a félelmekre, hogy egy két évvel ezelőtti bírósági ítélet nyomán az ágazatban teljesen elhalnak azok a kezdeményezések, amelyek a vállalati működés társadalmi, szociológiai hatásait is figyelembe vennék a döntéshozatalban - emlékeztetett a Financial Times.

2002-ben a Nike 1,5 millió dollárt volt kénytelen fizetni az FLA nevű, a tisztességes munkakörülményekért küzdő nonprofit szervezetnek, miután a vállalat által közzétett foglalkoztatási politika betartását egy aktivista bíróság előtt vitatta, és pert nyert. Hiába hivatkozott a Nike arra, hogy a meghirdetett elvek nem reklámcéllal készültek, így a fogyasztók megtévesztéséről szó sem lehet, a legfelsőbb bíróság elutasította a fellebbezést.

Az olcsó távol-keleti import ellen termékeik megkülönböztetésével védekezni igyekvő nyugati gyártók ugyanis korábban a minőség és a dizájn mellett éppen azzal igyekeztek a vevők kegyeibe visszakerülni, hogy versenytársaiknál jobb munkakörülményeket, tisztességesebb ügyfélkezelést és korrektebb üzleti magatartást ígértek.

A per nyomán azonban az ilyen jellegű állításokat a vállalati jogászok igazi tartalom nélküli, számon nem kérhető szólamokká vágták vissza. A legnagyobb ruházati cégek - így a Levi Strauss, az Adidas-Salomon, a Nike és a Reebok - eközben az FLA-t bevonva igyekeztek bemutatni társadalmi erőfeszítéseiket. A korábban transzparenciában élenjáró, előzőleg honlapján a cipőgyártás költségeit munkafázisonként bemutató Nike azonban 2001 óta nem közölt társadalmi felelősségi jelentést.

Így érthetően nagy feltűnést keltett az utóbbi években több etikai szervezethez is csatlakozó Gap mostani beszámolója. Paul Pressler, a cég elnök-vezérigazgatója a jelentést bemutatva kiemelte: az számos olyan adatot is tartalmaz, amelyet más cégek titkosan kezelnek.

A jelentés bemutatja többek között a szállítók kiválasztásánál alkalmazott eljárásokat, és a cég eladói magatartásra vonatkozó előírásainak tavalyi megszegési statisztikáit is. Az anyagból megtudható, hogy tavaly 8500 gyárat vizsgáltak meg, a 653 újonnan jelentkezett beszállító 16 százalékát a nem megfelelő munkakörülmények miatt elutasították, illetve további 136 céggel felmondták a korábban kötött együttműködést.

A beszámoló ismerteti emellett a vállalat jótékonykodási alapelveit, a támogatott szervezeteket és az adott segítség összegét is. Külön kitérnek a környezetvédelemre: az anyag szerint a cég gyárai kiemelt figyelmet fordítanak az energiatakarékosságra, a légszennyezés mérséklésére, a környezetbarát épületek használatára és a hulladék mennyiségének csökkentésére is.

Követőik egyelőre aligha lesznek, mivel szakértők szerint nemcsak az állításokat számon kérő perek jelenthetnek kockázatot, hanem az is, hogy az utóbbi években a fogyasztói érdekvédők hevesen támadtak minden társadalmi felelősségről szóló információt. Azt állítják, hogy ezek a jelentések csak újabb marketingeszközök, amelyek az előírások be nem tartását hivatottak elfedni.