Esély kell a gyógyturizmusnak
A gyógy- és termálturizmus lehetőségeiről az ágazatban érdekelt szereplők és a kormány szakmai képviselői az MGYOSZ kezdeményezésére tavaly ősszel tárgyaltak először Orosháza-Gyopárosfürdőn. Az elmúlt héten a résztvevők ismét Gyopárosfürdőn találkoztak, ahol a Magyar Szállodaszövetséggel konzultáltak a gyáriparosok rövidesen elkészülő tervezetéről.
Magyarország nem mondhat le a termálturizmusban rejlő gazdasági és foglalkoztatási lehetőségek kihasználásáról, az ágazat további dinamizálásáról - mondta lapunknak Bodzás Júlia, az MGYOSZ elnökségi tagja, a munkabizottság vezetője. A gyógyfürdők alap-infrastruktúrája 2001-2003 között kiépült. Országosan 30,9 milliárd forint költségvetési támogatás mellett összesen 81,4 milliárd forint fejlesztés valósult meg. Most a szolgáltatások területén van szükség a fürdőkhöz kapcsolódó beruházásokra ahhoz, hogy az egészségturizmus valóban húzóágazattá váljon. Korszerű szolgáltatások hiányában a megújult hazai fürdők aligha válhatnak a globális wellness- és gyógytu-risztikai piac versenyképes szereplőivé. A megújult fürdők többségénél indokolt a gyógyszolgáltatások további korszerűsítése és szélesítése. Nagy a lemaradás a szálláshelyek területén, kevés a nívós szállodai férőhely. Bár a fürdőfejlesztések hatására további szállodák és panziók épülnek, a régieket korszerűsítik, de nem olyan mennyiségben és minőségben, amennyit a fürdők optimális kihasználása indokolna. A gyógy- és rekreációs turizmus akkor vonz sok vendéget, ha széles körű szállodai szolgáltatás közül lehet választani, s a látogató a fürdő mellett mindent megtalál egy helyen, a természeti turizmustól a különböző sport- és kulturális programokig.
Bodzás Júlia a Világgazdaságnak utalt arra: az ágazati szolgáltatások a gyógyfürdők környékén magán-tőkebefektetésekből valósulnak meg, a megtérülés reményében. Magyarországon csak a nyugati határhoz közeli, gazdaságilag fejlett térségekben tapasztalható a befektetői tőke megjelenése a termálturizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokban, az elmaradott régiókat elkerüli. A dél-alföldi régióhoz tartozó Békés megyébe az elmúlt években kevés befektetői tőke érkezett, s várhatóan a gyógyturizmushoz kapcsolódó érdeklődése is kisebb lesz. A rövidesen elkészülő koncepció kedvező adópolitika kialakítását és befektetésösztönző gazdasági környezet megteremtését javasolja többek között a kormánynak a turizmusban.
Az adópolitikában a legfontosabb feladat, hogy a vendéglátásban és a szolgáltatásokban a magas áfaterhek mérséklődjenek, és a helyi adófizetési kötelezettség alól az ágazatban működő vállalkozások mentesüljenek. A pénzügyi feltételrendszerben a magánszféra befektetéseire vonatkozóan az ágazat egészére kiterjedő, kedvezményes, hosszú lejáratú hitelkonstrukció kidolgozása szükséges állami garanciavállalás mellett. A befektetések ösztönzése érdekében új pénzügyi konstrukciót kell kidolgozni a komplex egészségturisztikai projektek PPP keretében történő megvalósítására. A pályázatos támogatási rendszerben a támogatásokat a nagy és komplex egészségturisztikai központokra kell koncentrálni. A termálfürdőkben gazdag, de infrastruktúrában elmaradt területek az általános mértéknél magasabb támogatási arányát kell biztosítani. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott fejlesztéssel valóban a nemzetközi színvonalban is piacképes gyógy- és wellnessközpontok jöjjenek létre, szükséges egy folyamatos, több évre meghirdetett pályázati rendszer működtetése, a magasabb kategóriába tartozó szállodák, valamint komplex programok létesítésének támogatása.
