Hainan lehet Kína Hawaii szigete
Észak-Vietnam magasságában, szubtrópusi övezetben található ez az egyharmad magyarországnyi terület, ami Tajvan után a második legnagyobb kínai sziget. Arrafelé - akárcsak Pekingben, a kelet-kínai tengerparti sávban és Hongkongnál - daruerdőtől sötétlik a vidék. Egyáltalán nem jellemző az egyébként másutt tapasztalható ázsiai lassúság, ráérősség. Szállodák, panziók, éttermek és golfpályák nőnek ki a semmiből, utóbbiból az idén nem kevesebb, mint húszat adnak át.
A kínai központi kormányzat adókedvezménnyel támogatja a fejlesztéseket, de azok többségét saját forrásból fedezik a helyi vállalkozók, néhány hongkongi befektető és mindenekelőtt a Hainan csoporthoz tartozó cégek. Ezek anyavállalata, a Hainan Group került közeli kapcsolatba a Malévval, miután megállapodtak a közvetlen Budapest-Peking járat beindításáról, illetve arról, hogy a magyar utasok pekingi átszállással Hainanra, Sanghajba és Kantonba is elrepülhetnek a Hainan Airlines gépeivel.
Hainanra azoknak érdemes menni, akik az ismert ázsiai üdülőhelyekhez képest valamivel olcsóbb trópusi nyaralásra, őserdei kalandtúrára vagy hegyi golfozásra vágynak. A szállodák - régiek és újak - négy- és ötcsillagosak, tiszták, hagyományosan előzékeny a személyzet, és lassanként mindegyik jelentősebb autókölcsönző irodát nyit bennük. Bankautomata még nem mindegyikben van, váltani azonban mindenütt lehet. Egy jüan átszámolva körülbelül 25 forint volt augusztusban.
A főváros az északi Haikou. Innen három irányba három autópálya visz, ezek hossza már most meghaladja a magyarországi öszszes autópályáét. Tíz év alatt építették, az állapotuk nem mindenütt első osztályú, de legalább vannak. Az autós azonban egyelőre nem sok kiszolgálólétesítményt talál, benzinkút legfeljebb 50-60 kilométerenként várja, büfék és kisebb üzletek viszont viszonylag sűrűn sorakoznak. Kávét azonban ne keressünk, Kínában csak a szállodákban és a legdrágább éttermekben van elvétve a sok magyarnak létszükségletnek számító fekete ital. Zöld, fekete és minden egyéb tea viszont annál több.
Sokan végigautózzák a keleti, 260 kilométeres szakaszt, hogy eljussanak Sanya városába. A félmilliós település a legdélebbi város Kínában, egyelőre nem sok látnivalóval, bár a piaca kifejezetten színes, sok-sok tengeri herkentyűvel. Innen hét kilométerre gyönyörű tengerpart fogad, főszezonban (ősztől kora nyárig) tele van szörfösökkel. Látványos a nagy tengeri kagylógyűjteményt felvonultató múzeum, illetve a Pillangók völgye, ahol ezernyi pillangófajtával lehet megismerkedni.
Húsz kilométerre található a helyiek szerint a világ végének nevezett hely (Tien Ja Haj Csiao), ami megkapó és kedves. Évszázadokkal ezelőtt az a hír járta, hogy a Tang- és Song-dinasztia alatt kegyvesztett hivatalnokokat ide száműzték. Az ég és a tenger találkozása a világ végeláthatatlanságát ültette el az emberekben, nagyon sokan azt hitték, hogy elérték az égbolt és a tenger szélét. A misztikus hangulatra rájátszik az a néhány szikladarab, ami a part szélén áll, benn a tengerben. Az egyik, a Mennyei Oszlop (Nan Tien Ji Csu) hét méter magas. Egy mítosz szerint az ég megsegítésére a mennyországból küldték az oszlopot, s az "esemény" évfordulójának napján a helyiek nagy tisztelettel néznek fel a sziklára.
