Nem üzlet a nyugdíjasotthon

Egyelőre nem tolonganak az ingatlanfejlesztők, hogy beszálljanak a nem szociális célú nyugdíjasotthonok vagy a kifejezetten az idősebbeket kiszolgáló apartmanházak piacára. A lapunknak nyilatkozó cégvezetők többsége szerint a fizetőképes keresletet alkotó külföldiek túlnyomó része nem Magyarországra költözik, de ha ezt választja is, akkor is inkább családi házakban vagy önálló apartmanokban telepszik le.

Korda Péter, az egyik legnagyobb hazai ingatlanfejlesztőnek számító OTP Ingatlan Rt. ügyvezető igazgatója azt közölte, hogy cége tavaly behatóan vizsgálta ezt a részpiacot, de végül is elállt az ilyen tervektől. Azzal érvelt, hogy túl drága lenne az üzemeltetés, az átlagosnál sokkal hoszszabb a megtérülési idő, és a fejlesztőnek olyan kötelezettségei is vannak, amiket nem tud elismertetni az árban (például lakrészenként egy garázs).

Hasonló érveket sorolt Laki Levente, a több (de nem nyugdíjasoknak szánt) apartmanházat építő Olimpia Group vezetője. Szerinte egyébként sem kimutatható méretű az új építésű lakóingatlanoknál ez a kereslet. Az idén 5-600 lakást értékesítő társaság képviselője úgy látja: egyes hazai gyógyfürdők közelében elképzelhetők ilyen kisebb projektek, de a fejlesztőknek sokkal jobban megéri, ha viszonylag kis telkeken százas nagyságrendű lakást építenek, amit a szabadpiacon eladnak.

Kissé másként gondolkodik a kecskeméti Bau-System Kft., amely Cserkeszőlőn, a fürdő főbejáratával szemben, 4,4 ezer m2 beépített területen szállodát, wellnessközpontot, apartmanházat és üzleteket létesít. Halász Tibor ügyvezető szerint ez a kombinált modell szélesítheti a leendő vevők korosztályi palettáját, s így nem csupán az idősebbekre hagyatkoznak. A vállalat egymilliárd forintra becsüli a projekt értékét.

Egy nyugdíjasotthon - leszámítva a kiegészítő szolgáltatásokat - műszaki szempontból hasonlít egy üzemeltetett lakóépülethez vagy lakóparkhoz, ezért első megközelítésben közeli befektetési alternatívát és diverzifikációs lehetőséget jelenthet a lakásépítő cégeknek. További motivációt adhat az, hogy színvonalas férőhelyekből jelenleg szűkös a kínálat - mondta Répássy Gergely, az E-Build Információs és Tanácsadó Kft. képviselője, utalva a cég és a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. legutóbbi, közös elemzésére.

A szakértő szerint egy ilyen létesítmény sikeres műszaki megvalósítása, értékesítése és üzemeltetése speciális ismereteket, tapasztalatokat feltételez. Hosszabb távra szóló szemléletet követel meg a beruházótól, mint a lakásépítés. A teljesen eltérő pénzügyi, jogi konstrukciók miatt a finanszírozási, az értékesítési és az üzemeltetési kockázatok is alapvetően különböznek. E tényezők is okozhatják, hogy eddig kevés beruházó fogott idősotthon építésébe, és a pénzintézetek is visszafogottabbak, amikor ilyen finanszírozási igénnyel jelentkeznek náluk.

Az elemzés szerint a közép-magyarországi régióban a létesítmények többsége egyházi vagy önkormányzati beruházásban épül, ezek részben szociális alapon biztosítanak lakóhelyet az idős személyek részére. Magánberuházásban épül a gyömrői, az érdi és a zuglói otthon. A Gyömrőn működő Harmónia Idősek Faluja - a 2004-ben elkészülő 100 új lakóegységgel - 500 férőhelyesre bővül. A létesítmény teljes körű egészségügyi és kényelmi szolgáltatást nyújt.

Az érdi Napfény Idősek Otthona azért is érdekes, mert a fejlesztési területen korábban már lakások is épültek. Hasonló koncepcióról lehet beszélni a Paskál Lakóparknál, ahol a lakásokat tartalmazó első két tömb mellett az Aranykor Idősek Otthonának első üteme épül. Itt 300 férőhelyet alakítanak ki, és az idén kezdik meg további 300 lakóegység építését.