Nincs vége a parlagfűszezonnak
Az első fagyos éjszakák beköszöntéig virágzik a parlagfű, ezért az allergiás náthával küszködőkre vár még néhány hét szenvedés. Farkas Henriette, a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikájának fül-orr-gégész és allergológus főorvosa ezért azt ajánlja, akár van tünet, akár nincs, érdemes a szezon végéig tovább szedni szokásos allergiaellenes orvosságainkat. Gondolva a szomorú magyarországi parlagfűviszonyokra, arra figyelmeztet: jövőre a szezon előtt 1-2 héttel - természetesen az orvossal konzultálva - kezdjük el a terápiát.
Úgy fogalmazott: amíg korábban a magyarországi növényvédelem olyan fejlett volt, hogy külhonból ide jártak tanulni, mára a parlagfű miatt Európa-szerte szégyenkeznünk kell. Sok a gyomos terület, s a későn kezdett irtás következtében a virág pollenjeit szerteszét fújta a szél, ami tovább rontott a helyzeten.
(Nem véletlen, hogy Selmeczi Gabriella, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának alelnöke képviselői indítványt készül benyújtani a T. Háznak a parlagfű-mentesítés végett. Az idén e célra összegyűlt 1,8 milliárd forint fele felhasználatlanul maradt a parlagfűirtás rossz megszervezése miatt - a szerk.)
Az allergiás nátha előfordulási gyakorisága a világ össznépességét tekintve 4-40 százalék, hazánkban reprezentatív minta alapján történt felmérések alapján a betegség előfordulása 15-25 százalékos. A betegek életminőségében bekövetkező változások mellett a betegség súlyosságát az is jelzi, hogy 20-50 százalékban hörgőasztma alakulhat ki, 42 százalékuknál pedig kötőhártya-gyulladást okoz. Az asztmások 30-70 százaléka allergiás náthában is szenved - mondta a doktornő, hozzátéve: az allergiás nátha kezelésében jelentős szerepet kapnak az antihisztaminok. Az elmúlt kilenc év alatt a regisztrált betegek száma megtízszereződött, 2002-ben megközelítette a 180 ezret (az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet adata).
Farkas Henriette szerint az új medicináknak már elenyésző a mellékhatásuk, hatékonyságuk viszont bizonyítottan jó. Nem okoznak testsúlynövekedést, álmosságot. Vannak helyileg ható, orrba, szembe cseppenthető antihisztaminok, amelyek a vizes orrfolyást, orr-, szemviszketést, tüsszögést jól enyhítik, az orrdugulásra kevésbé hatnak. A lokális kortikoszteroidok, illetve a már nálunk is kapható új hatásmechanizmusú antihisztamin-tabletták valamennyi szénanáthás tünet kezelésére alkalmasak. Napjainkban az antiallergikumokkal foglalkozó kutatások célja olyan gyógyszer kifejlesztése, amely hatékony, hatása gyors és hosszan tartó, biztonságos, és az allergiás nátha minden tünetét megszünteti, illetve jelentősen mérsékli.
Mivel sokan nemcsak a parlagfűre, de más pollenféleségekre, sőt a háziporatkára is allergiásak, hosszan tartó kezelésre szorulnak. A szakember hangsúlyozta: a korszerű gyógyszereket - az orvossal történt konzultációt követően - folyamatosan is lehet szedni, amennyiben a tünetek ezt indokolják. Hozzátette: a mellékhatásokat illetően az eddigi nyomonkövetéses klinikai vizsgálatok megnyugtató eredményeket adtak.
Amíg a fűk-fák-gyomok virágporára allergiásoknak azt ajánlják az orvosok, hogy csukott ablaknál aludjanak, csak szükség esetén tartózkodjanak a pollennel szennyezett szabad levegőn, naponta mossanak hajat, a lakáson belüli allergénekkel szemben más a védekezés.
Farkas Henriette tanácsa, hogy a hideg beálltával új "praktikákhoz" forduljunk. Gyakran szellőztessünk, ne használjunk toll ágyneműt, kerüljük a szőnyegpadlót, lehetőleg filteres porszívóval takarítsunk. Jó, ha minél több mosható felület van a lakásban, amit gyakran tisztítsunk. Teljesen ugyan nem lehet kiirtani környezetünkből a háziporatkát, de a gyakori szellőztetéssel és 50 százalék alatti páratartalommal elérhetjük, hogy ne szaporodjanak - mondta.
