A hiánypótlás megejthető részletekben is
A cégbíróság nem utasíthatja el a bejegyzési kérelmet, ha a megalakuló társaság az előírt határidő lejárta előtt a bírósági felszólításra csak részben pótolta a hiányokat, de nem nyilatkozott úgy, hogy a többi szükséges okiratot már nem kívánja benyújtani - szögezte le a Pécsi Ítélőtábla a következő ügyben.
Az érintett kft. a bejegyzését kérte az illetékes cégbíróságtól. Az, nem találván elégségesnek az adatokat, hiánypótlásra hívta fel a társaságot. A cég válaszul az okiratok egy részét át is adta. A cégbíróság néhány nap múlva elutasította bejegyzési kérelmét. Végzését azzal indokolta, hogy a kft. nem tett eleget hiánypótlási kötelezettségének.
A cég fellebbezett, mondván, a megkívánt okiratokat előkészítette, de tévedésből csak azok egy részét nyújtotta be.
A Pécsi Ítélőtábla utalt arra: a cégbíróság a bejegyzési kérelmet akkor utasítja el, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy csak részben, illetve hibásan tett eleget a felszólításnak. Megállapítást nyert: az adott ügyben a cégbíróság elutasító végzése 21 nappal, tehát még jóval a hiánypótlásra megengedett 45 napos határidő lejárta előtt született. A cégtörvény nem írja elő, hogy az érdekelt vállalkozás valamennyi hiányt egyszerre köteles pótolni. Ezt a határidőn belül bármikor, akár több részletben elvégezheti - hangsúlyozta az ítélőtábla. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésére, amely kimondja: a cégbíróság csak akkor utasíthatja el a bejegyzés iránti kérelmet a hiánypótlásra megengedett határidő előtt, ha a végzést követően - de még az előírt időn belül - a gazdasági társaság úgy nyilatkozik, hogy a felszólításban foglaltaknak nem kíván eleget tenni. Az adott esetben azonban nem erről volt szó. A kft. semmiféle olyan nyilatkozatot nem tett, amelyből esetleg arra lehetett volna következtetni, hogy a részben benyújtott korrekciókkal a hiánypótlást a maga részéről befejezettnek tekinti, és nem szolgáltatja a cégbíróság által szükségesnek ítélt többi adatot. Az elutasítás idő előtti meghozatalával tehát a cégbíróság az eljárás lényeges szabályait sértette meg. Az ítélőtábla ezért a szabálytalan végzést hatályon kívül helyezte, és újabb eljárásra, újabb határozathozatalra kötelezte a bíróságot. (MKK)
