Hogyan jellemezné a balkáni régió, közelebbről Bulgária villamosenergia-iparának jelenlegi állapotát?

A múlt hónapban a Balkán villamosenergia-rendszere új minőségi kategóriába lépett. A horvátországi hálózat helyreállítása megteremtette ugyanis a lehetőségét, hogy az UCTE (a nyugat-európai villamosenergiarendszer-egyesülés) első és második szinkronzónája ismét összekapcsolódjon, és ezzel Európa egyetlen egységes területként működjön. Ez az egyik olyan tényező, amely alapvetően meghatározza a térség villamosenergia-rendszerének, iparának fejlődését. A másik tényező, az egységes délkelet-európai villamosenergia-közösség létrehozására vonatkozó megállapodás, amelynek tervezete már elkészült, és amelyet várhatóan az év végéig aláírunk. Ez a szövetség alapjaiban leginkább az Európai Szén- és Acélközösségre hasonlít majd. Ez a két legfontosabb tényező, amely a délkelet-európai térség áram- és gázpiacának jövőjét meghatározza. Ezzel együtt a szóban forgó térség országai komoly erőfeszítéseket tesznek a jogszabályi környezet reformjára és az energiarendszerek korszerűsítésére. Bulgária a regionális energiapiac egyik meghatározó szereplője, és a jövőben is legalább 60 százalékban részesedik majd a balkáni áram külkereskedelmi piacán. Ebben az évben a bolgár rendszer exportja hozzávetőlegesen 6 terawattóra körül alakul.

Egy az unióval kötött megállapodás szerint a kozloduji atomerőmű két blokkját 2006-ban leállítják. Hogyan érinti ez majd az ország villamosenergia-ellátását?

A két reaktor az ország termelésének több mint 10 százalékát adja, az exporton belül részesedésük 15-18 százalék körül mozog. Ilyenformán leállításuk nyilvánvalóan megváltoztatja Bulgária villamosenergia-exportjának lehetőségeit. Ez azt jelenti, hogy a térségben új erőművi kapacitásokat kell létesíteni, miután az energiaigény növekedni fog. Másrészt a két reaktor leállítása körülbelül 200 millió leva bevételkiesést jelent.

Brüsszel a közelmúltban három alkalommal is megemelte a bolgár atomerőművek biztonságnövelő programjaihoz nyújtandó pénzügyi támogatási keretét. Mennyiben függ ez össze az említett reaktorok leállításával?

Amennyiben a csatlakozás előtt és után felhasználható pénzügyi alapra gondol, egyes erőművek idő előtti bezárásának szociális és gazdasági hatásait is figyelembe véve, az alapot 555 millió euróra emelték fel. Ebből 370 millió még a csatlakozás, vagyis 2007 előtt felhasználható, a fennmaradó összeg pedig majd a csatlakozást követően áll rendelkezésünkre. Ez a segélyalap nem kifejezetten a nukleáris létesítményekre fordítható, de az idő előtti bezárás következményeinek enyhítésére is szolgál. Ezért is egyeztettük a jelenleg is folyamatban lévő programokat az EBRD-vel, illetve a kozloduji erőmű leállításának finanszírozására létrehozott pénzügyi alappal, amely a források felhasználását koordinálja, s amely két nagyobb csoportba sorolta a feladatokat. Az első csoportba a nukleáris létesítmények lebontásával kapcsolatos munkálatok tartoznak, a második nagy csoportba pedig a bezárás hatásainak enyhítését célzó feladatok, így az energiahatékonyság javítása, a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztése, az energiatermelés, -szállítás és -elosztás hatékonyságának javítása.

Mely országokba exportál villamos energiát Bulgária, és a térségi piacon mekkora a részesedése?

Jelenleg, Törökország kivételével, valamennyi szomszédos országba exportálunk villamos energiát, vagyis Görögországba, Macedóniába, Szerbia és Montenegróba, Koszovóba, Romániába, Horvátországba és Albániába. Mi több, az UCTE-hez történő ismételt csatlakozást követő héten, a bolgár nemzeti hálózati társaság (NEC) megkötötte az első szerződését az európai árampiacon történő értékesítésre.

Az UCTE közzétette a 2004-2010 közötti időszakra vonatkozóan a rendszer megfelelési előrejelzését. Mik voltak a jelentés főbb megállapítása a térségre, Bulgáriára vonatkozóan?

Valóban, az év elején a riport széles körű vita tárgya volt. A jelentés következtetése az áramtermelést és az igények kielégítését illetően, nem igazán voltak biztatóak Európa egészét tekintve. Az UCTE a 2003-ban történt számos üzemzavart, az olasz, a skandináv és az amerikai áramszüneteket követően elemzést készített arról, hogy milyen fejlesztésekre volna szükség az ellátásbiztonság garantálásához, hogy a 2003-ashoz hasonló körülmények között ne kerüljön sor rendszerek összeomlására. A délkelet-európai térséget illetően az UCTE elégtelennek találta a román és bolgár erőművi kapacitásokat, és úgy véli, az alacsony szintű tartalékok ellátásbiztonsági kockázatot jelentenek. Ezért ígéretet tettünk tartalék kapacitások létesítésére a bolgár villamosenergia-rendszerben. Két program különösen fontos számunkra: a kieső nukleáris kapacitások pótlására hivatott fejlesztés Belenén, és a hazai szénvagyonra alapozott Marica Iztok-i hőerőmű építése.

Milyen segítséget várnak az EU-tól ezekhez az intézkedésekhez?

Az európai energiaipar Zöld könyve, úgy hiszem, megfelelő alapot jelent a megelőzésre. Az ebben megfogalmazott ajánlások gyakorlati végrehajtása garanciát jelenthet, hogy az európai energiarendszer megfelelően és megbízhatóan fog működni a jövőben. Ugyanakkor némi késlekedést lehet tapasztalni az új kapacitások létesítését illetően, ezért fontos volna megtalálni az egyensúlyt a liberalizáció és a beruházási biztosítékok között az ellátásbiztonság folyamatos fenntartása érdekében. Az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak, miután a nukleáris opciót nyitva hagyták, rugalmasabbá kellene tenni az Euratom pénzügyi eszközeit.

Egy másik jelentős kérdés a transzeurópai energiahálózat, amely különösen fontos az ellátásbiztonság jövőbeni fejlesztése szempontjából. Közös erőfeszítésre van szükség Brüsszel és a tagországok részéről ennek a programnak a felgyorsításához, ami az uniós polgárok és az uniós gazdaság biztonságos energiaellátása szempontjából egyaránt fontos. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy fel kellene hagynunk az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztésével, de ezek csak részben jelenthetnek megoldást.

(Az interjú eredeti változata a www.eupolitix.com weboldalon olvasható.)