Együttműködés a skizofrénekért
Hazánkban mintegy százezer ember szenved skizofréniában, így a betegség által közvetlenül érintettek száma a hozzátartozókkal együtt jóval meghaladja a negyedmilliót. A betegség társadalmi összköltsége éves szinten becslések szerint százmilliárd forint - hangzott el a Magyar Pszichiátriai Társaság közösségi pszichiátriai szekciója, az Ébredések Alapítvány és a Janssen-Cilag gyógyszergyár támogatásával a hét végén szervezett konferencián.
A skizofrénia krónikus betegség, ezért az esetek többségében folyamatos, hosszú távú gyógyszeres és pszichoszociális kezelést, gondozást igényel. Ugyanakkor a skizofréniával élő betegek terápiás együttműködése (más szóval compliance) általában nem teljes. A skizofrén betegek több mint fele időnként vagy huzamosabb ideig nem szedi a gyógyszerét, emiatt állapotuk előbb-utóbb romlik, betegségük kiújul. Az együttműködés romlásával egyenes arányosan nő a kórházba kerülés veszélye, ahogy ezt számos vizsgálat kimutatta. Minden visszaesés tovább rontja a beteg ember esélyét, hogy újra talpraálljon, családjába, közösségébe visszataláljon, munkát vállaljon, teljes életet éljen. Ezen túl a skizofrénia társadalmi összköltségét is jelentősen növeli.
A konferencián számos olyan módszert ismertettek - például a család bevonásával végzett otthoni gondozást -, amellyel hatékonyan javítható a betegek és a segítők együttműködése. Fontos a gyógyszerek minősége és kényelmes alkalmazhatósága is a compliance javításában.
Számos egyéb terápiás módszerre is szükség van a skizofrénia által érintettek rehabilitációja során. Az önkéntes alapon igénybe vehető képzések közül kiemelkedő a munkarehabilitációs programok jelentősége, hiszen a munkahelykeresés még a megfelelő együttműködési hajlandóságú, tünetmentes páciensek számára is komoly nehézséget jelent. A munkarehabilitációs programok célja, hogy a beteget hozzásegítsék a képességének és érdeklődésének megfelelő munkahely megtalálásához, lehetőleg a nyílt munkaerőpiacon.
A szociális esetkezelés módszerével a betegségből fakadó szociális problémák a különböző szakterületek együttműködésével hatékonyan csökkenthetők, egyúttal a betegek és hozzátartozóik szövetségessé válnak a gyógyításban.
Kiemelt értéke van továbbá a szervezetfejlesztésnek is, mert a célok sokszor csak azért nem elérhetők, mert az erőforrásokat nem megfelelően használják a terápiás munkacsoportok.
Ha mindannyian, a betegek, a hozzátartozók, orvosok, nővérek, szociális szakemberek, támogató szervezetek összefogunk, és állandó kapcsolatot tartva, tapasztalatainkat megosztjuk egymással, akkor a betegek személyre szabott céljainak megvalósulása nemcsak egy utópia marad, hanem reális terápiás célkitűzés - összegezte a kongresszus mondanivalóját dr. Harangozó Judit, a konferencia főszervezője.
