Ellenőrzik a munkavállalókat
A munkahelyek nagy részén ellenőrzik, hogy az alkalmazott betartja-e a munkaidőt, azt munkaidővel tölti-e, illetve magáncélra használja-e a vállalati eszközöket. Sok esetben azonban az ellenőrzési módszerek az illegalitás tartományba tartoznak.
Az alkalmazottak az ellenőrzés azt a módját értik meg és fogadják el legkönnyebben, amely a dolgozótól a végzett tevékenységet és annak eredményét jól leíró napi jelentésekből áll - véli Ormos Zoltán. A jelentést előre összeállított kérdések alapján kell megírni. Mindez csak akkor működik, ha a számon kérő vezető képes átlátni a feladatokat és a szükséges erőforrás-, illetve ráfordításigényeket. Ha ez nincs meg, az ellenőrzés mechanikus pótcselekvések káoszához vezethet, és embertelen munkahelyi légkört szül, húzza alá a szakember. A rossz beszámoltatási rendszer következménye lehet, hogy a jelentéskészítés fontossága a munkavégzés fölé emelkedik. Hangzatosabb riporttal fog előrukkolni az, aki egész nap mással sem foglalkozott - fogalmaz kissé sarkítottan Ormos Zoltán. Mindezekkel a veszélyekkel együtt azonban ez a beszámoltatási rendszer elegendő, a másfajták legfeljebb arra jók, hogy a személyiségi jogokat sértő módon sakkban tartsák a munkavállalót, teszi hozzá. A dolgozó megismerésén, kiválasztásán és folyamatos képzésén alapuló jó személyzeti munkát persze ez a rendszer sem képes pótolni, szögezi le a szakértő. Gyorsuló terjednek az olyan ellenőrzési módok, mint a telefon és a helyiség lehallgatása, az e-mail forgalom és az internetezés, illetve a billentyű aktivitásának folyamatos megfigyelése, vagy a kamerákkal történő kontrollálás. Hogy a módszerek közül mi minősül legálisnak és mi nem, az adatvédelmi ombudsman tájékoztatása szerint attól függ, hogy a munkavállalót előzetesen tájékoztatták-e, a munkaszerződésben meghatározták-e, mi és milyen mértékben megengedett. (VG)
