Az Országgyűlésben ma vagy holnap kerül sor a termékdíjakról szóló törvényjavaslat zárószavazására. Ennek ellenére nem csitulnak a viták a darab alapú termékdíj bevezetése körül. Már megszületett az elvi döntés arról, hogy a javaslat elfogadása esetén az Európai Bizottsághoz fordulunk versenyjogi aggályaink miatt, s jogászaink már megkezdték az erre vonatkozó beadvány előkészítését - közölte kérdésünkre Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) ügyvezető elnöke. Még nem dőlt el, hogy közvetlenül az ÉFOSZ vagy a legnagyobb beruházási költségektől és adótehertől, valamint áremelkedéstől tartó szakszövetségei fordulnak közvetlenül Brüsszelhez. Közülük a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége, valamint a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács a napokban közleményben tiltakozott a darab alapú termékdíjak bevezetése ellen.

A hulladékképződés megelőzését célzó tervnek támogatói is vannak. A Németországban bevezetett betétdíjrendszer s a vámhatár eltűnését követően az olcsó német dobozos sörök elárasztották a magyar piacot, s a többségében üvegcsomagolást használó hazai söripar képviselői piacvédelmi okokból az újratöltést preferáló darabdíj mögé álltak.

Uniós szinten is kemény vitát sejtet, hogy a hazai érdekképviseletek megkeresésére válaszoló brüsszeli szakértők úgy értékelték: a szabályozás ellentétes az áruk szabad mozgásával, és a tervezett változtatásokról előzetesen tájékoztatni kellett volna az illetékes európai szerveket. Emellett értetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a magyar kormány miért döntött a szabályozás bevezetéséről a vonatkozó új EU-direktíva jövő évi kiadása és az Európai Bíróság (EB) közeli állásfoglalása előtt. Az EB várhatóan még az év vége előtt döntést hoz a német szabályozás ügyében. Bár Németország - a magyar tervektől eltérően - kötelező betétdíjat vetett ki a nem újratölthető italcsomagolásokra, a hasonló következmények miatt hazai szempontból sem lehet figyelmen kívül hagyni az uniós jogi eljárás eredményét.