Veszteségessé válnak a gépipari cégek
Három területet említ az Aprítógépgyár Rt. igazgatóságának elnöke, stratégiai és fejlesztési igazgató, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségének elnöke, amelyeken belül mostohán bánik a mindenkori kormányzat a hazai magántulajdonú nagyvállalatokkal, közte a feldolgozóipari, gépipari társaságokkal. Kármán Antal szerint ez a kör a kezdetektől kimaradt a támogatásokból, nem kezelik a helyén az általuk jelzett problémákat, s nem veszik figyelembe a forintárfolyam alakulásának őket igen kedvezőtlenül érintő hatásait.
A cégcsoport problémáinak gyökere a kilencvenes évek privatizációjában keresendő - véli. A készpénzes magánosításkor a tőkeerős multik megszerezték a vállalatok javát, s miután a kormányzat egyik prioritása a romló foglalkoztatási helyzet javítása volt, a támogatásokat a kisvállalkozásokra koncentrálták. Ám ott voltak a rosszabb adottságú, magyar magántulajdonba került, eredendően alultőkésített nagyvállalatok, melyek a nemzeti átlagnál nagyobb élőmunka-ráfordítással és alacsonyabb nyereségességű területeken tevékenykednek, ám ma is hatékony a szerepük a gazdaságban - szögezi le. Értékelni kellene, hogy e cégek stabilan Magyarországon működnek, fejlesztési központjaik itt vannak, s jelentős integrátori funkciót látnak el a kis- és középvállalkozók felé. Ők foglalkoztatják az aktív keresők ötödét.
1998-tól 2000-ig biztatóan alakult a helyzetük, úgy tűnt, meg tudnak szabadulni legnagyobb privatizációs terhüktől, az eladósodottságtól, sőt, fejlesztésekre, s így a növekedési pályára állásra is reális esélyük látszott. Ám jött a forint sávszélesítése és a magas hitelkamatok, ez komoly jövedelemelvonást eredményezett - s azóta is tart. E vállalatok zömmel exportra termelnek, az árbevétel 80-90 százalékát a nyugateurópai eladások adják. Becslései szerint a gépipari vállalatok 5-8 százalékos árbevétel-arányos nyereséget tudnak elérni normális esetben, ez náluk 2001-2003 között 1-2 százalékosra csökkent. A nyugat-európai dekonjunktúra, illetve az acélárrobbanás miatt az idén többségük veszteséges lesz, érzékelteti. (Megjegyzi: a bankok évi 30-40 százalékkal növelik a nyereségüket.) Ezért is lenne kiemelten fontos, hogy a támogatásoknál, pályázatoknál e vállalatcsoport is kikerüljön a mostohagyerek szerepéből.
Jó lenne, ha más területeken is látnák, foglalkoznak problémáikkal (így a bérek közterheinek csökkentése, a szakképzés költségeinek teljes körű elszámolhatósága, az innovációs tevékenység további ösztönzése). Szomorú tapasztalata: az új iparpolitikai koncepció tervezetében ennek kevés jele van. Ám bizakodik, mert a vitaanyag még a korábbi gazdasági miniszter irányítása alatt készült, s nem kell véglegesnek tekinteni. Az új kormányfő és a gazdasági miniszter megnyilatkozásaiból pedig érezhető, hogy látják: a magyar gazdaság fejlődésének egyik korlátja az árfolyam alakulása. Várják a konkrét intézkedéseket - mondta. (VG)
