Élelmiszeripar: 2004 az igazodás éve volt

A várt stagnálás helyett 2,3-3 százalékos csökkenést regisztrált az élelmiszeriparban a januártól-novemberig tartó időszakban az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ). Piros László, a szervezet főtitkára elmondta: növekedést egyedül a baromfihús-készítményeknél és az édesipari termékeknél mértek. Az adatok alapján úgy látja, a magyar lakosság az élelmiszeren tud spórolni.

A csökkenés okai között említette, hogy a mezőgazdaságban romlottak az állattenyésztés feltételei, ezért kevesebb lett a feldolgozott hús mennyisége. Esett a takarmánykereslet, így a termelés is.

Tavaly a hazai élelmiszergyárak bevételének a 2003-asnál valamivel több, 20 százalékát adta az export. A kivitel volumenben 14 százalékkal nőtt, azonban ez nem kompenzálta a hazai értékesítés viszszaesését.

Piros László tájékoztatása szerint a május elsejei piacnyitás nyomán az agrárimport 30 százalékkal nőtt. A pluszbehozatalnak több mint a fele a Magyarországgal együtt csatlakozott 9 államból származott. Ennek egyértelműen a hazai gyártók a vesztesei, hiszen sok - a megkövetelt minőség csupán alsó szintjét elérő - olcsó termékkel kell megküzdeniük.

Összességében elmondható: hiába nőtt 5 százalékkal az ágazat termelékenysége, a hazai gyártók a 2003-asnál rosszabb pénzügyi évet zárnak. Ám a természetes szelekciót a főtitkár szerint olyan események is befolyásolták, amelyekre a cégeknek nincs ráhatása.

Például az Európai Unió másik 24 tagországában a vágósertések felvásárlási ára a belföldinél jóval alacsonyabb, így több cég is megszüntette hazai vágási tevékenységét. Az ágazatot alaposan átrendezheti a Bábolna Élelmiszer-ipari Rt. nyári privatizálása is.

Az édesiparban összességében nőtt ugyan a termelés, de a regionális termelői bázisok kialakítása miatt hazai gyárbezárásokra és termeléskihelyezésre volt szükség.

Az ÉFOSZ álláspontja szerint ezért a gazdaságpolitikának a tőkevonzó képesség helyett az ország tőkemegtartó képességére kellene összpontosítania.

Az elmúlt esztendő a tejipar számára is az uniós igazodás éve volt. Január elsejétől megszűnt a tej rögzített átvételi (termelői) ára, így arra csupán piaci tényezők hatnak. Ennek nyomán az év elején átlagosan tíz forinttal csökkent a tej átvételi ára, ami - az importtermékek versenye miatt - a fogyasztói árakban is látszik.