Beárazták a vállalatok Kiotót
A piaci szereplők már korábban beárazták a kiotói megállapodás életbelépését. A szén-dioxid-kvóta európai uniós piacán nem okozott különösebb árváltozást, hogy - közel nyolc évvel aláírása után - február 16-án hatályba lépett az üvegházhatást okozó gázok (ühg) kibocsátásának csökkentését célzó ENSZ-egyezmény. A nagy ühg-kibocsátó ágazatok szereplői elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére koncentráló európai uniós kvótakereskedelmi rendszer elindulására készülnek.
A hazai cégek ennek keretén belül döntik majd el - mégpedig a végleges létesítményenkénti kvótakiosztás ismeretében -, hogy vevőként, vagy eladóként jelentkeznek-e, illetve hogy indítanak-e emissziócsökkentő beruházásokat. A kiotói egyezmény életbelépésének rövid távon inkább abban jelentkezhet a hatása, hogy a világ országainak a következő években most már biztosan tenniük kell az ühg-kibocsátás csökkentése érdekében. Márpedig ez jelentősen csökkenti az uniós emissziókereskedelemben részt vevő cégek kockázatát - fejtette ki Civin Vilmos, a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. környezetvédelmi osztályának vezetője. De az sem zárható ki, hogy a kiotói megállapodás feltételeivel újabb beruházások valósulnak meg Magyarországon, külföldi cégek vagy állami ügynökségek finanszírozásával. A kiotói egyezményt aláíró államok átlagosan 5,2 százalékos emissziócsökkentést vállaltak 2008- 2012-re. Ennek teljesítéséhez az országok egymás között megállapodásokat köthetnek kibocsátási kvótáik adásvételéről. Az együttes végrehajtási, illetve a tiszta fejlesztési mechanizmus keretében más országokban is finanszírozhatnak jelentős emissziócsökkentést hozó beruházásokat.
Ez Magyarországon sem ismeretlen: így váltott biomassza tüzelőanyagra az AES Borsodi Erőmű kazincbarcikai létesítménye egy 2002-es megállapodás alapján. Hasonló ügyletek a jövőben is születhetnek, mivel Magyarországon még komoly lehetőségek vannak az energiaültetvényekre alapozó nagy tüzelőberendezések üzembe állítására, már csak azért is, mivel néhány éven belül várhatóan jelentős területeket kell majd kivonni a hagyományos szántóföldi művelésből.
Igaz, az együttes végrehajtási, illetve a tiszta fejlesztési projektek helyszíne kiválasztásánál Magyarország szempontjából kedvezőtlen, hogy Oroszországban vagy Kínában jóval nagyobb emissziócsökkenést eredményező projekteket lehet végrehajtani a használatban lévő régi szenes erőművek korszerűsítésével - fogalmazott Bart István, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője.
