Húzóágazat lesz a biotechnológia
Az amerikai biotechnológiához való felzárkózást sürgették a szakma európai képviselői a napokban tartott brüsszeli konferenciájukon. BioImpact 1 című tanulmányuk szerint mára világszerte jelentős gyógyászati eredmények mögött állnak biotechnológiai megoldások, de ezek létrehozásában a szakma európai képviselőinek lényegesen kisebb szerepük van, mint a tengerentúliaknak. Az EU-ban - GDP-re vetítve - 17 százalékkal kevesebbet költenek biotechnológiai kutatásokra, mint az USA-ban.
Tavaly világszerte mintegy 190, biotechnológiai módszerrel előállított gyógyszer és oltóanyag volt hozzáférhető, s 400 fejlesztése volt folyamatban. Ezek társadalmi-gazdasági hatása is jelentős - állítja a tanulmány, elismerve, hogy megfelelő gyógyszeripari-gazdasági modell híján ez öszszegszerűen nehezen számszerűsíthető.
Fel kell gyorsítani az innovatív készítmények regisztrálását Európában - sürgették az uniós és a francia biotechnológiai szövetség, valamint a francia gyógyszeripari szövetség által rendezett eseményen. Szükségesnek látták továbbá, hogy minden európai ország egészségbiztosítása az innovatív termékek után is fizessen térítést. A kezdő biotechnológiai társaságok állami felkarolásában Franciaország jár az élen: az érintett cégek 15 éven át mentesülnek a nyereségadó és a dolgozók utáni járulékok fizetése alól, s nem vonatkozik rájuk az árfolyamnyereség-adó sem. Ezen kedvezményekre akkor jogosultak, ha kiadásaik legalább 15 százalékát kutatásra és fejlesztésre fordítják.
Európa-szerte mintegy 1500 biotechnológiai társaság szorulna hasonló segítségre; ha hozzájutnának, vonzóbbá válnának az európai befektetők szemében. Mindennek persze feltétele egy olyan páneurópai tőzsde létrehozása is, amelyeken e cégek megjelenhetnének.
A téma Magyarországon is időszerű, olyannyira, hogy - a gyógyturizmus mellett - nemrég a biotechnológiát nevezte az ország leendő húzóágazatának Kóka János gazdasági és kereskedelmi miniszter. A gazdasági tárcánál - a Magyar Biotechnológiai Szövetség és külső szakértők bevonásával - rövidesen elkészülnek azzal a programtervezettel, amely a hazai biotechnológiai ipar fejlődését segítené elő - mondta lapunknak Duda Ernő, a szövetség elnöke. Ebben a biotechnológiai fejlesztések finanszírozási megoldásaira, az induló cégeknek szánt inkubátorházak létesítésére, szakemberképzésre, a technológiatámogatás módjaira és a szabadalmak felkarolására tesznek javaslatot.
Becslések szerint több mint tízévnyi munkát és 800 millió dollárt kell egy-egy új gyógyszer fejlesztésére költeni. A biotechnológiai megoldások bevetésével azonban a gyógyszeripar olyan új eszközökhöz jutott, amelyek ezen időt és ráfordítást is jelentősen csökkentik. Ebben az iparág hazai vállalatainak is komoly szerepe van - hívta fel lapunk figyelmét a ComGenex Rt. A térség vezető biotechnológiai társaságát évtizedes kapcsolat köti a nagy nyugati gyógyszergyártókhoz. Ürge László vezérigazgató nemrég számolt be lapunknak a ComGenex és az amerikai Echelon társaság rákkutatási együttműködéséről. Az rt. 2001-ben Innovációs Nagydíjat kapott az úgynevezett mátrixeljárásáért, mellyel a hagyományosnál rövidebb idő alatt és olcsóbban fedezhetők fel a később gyógyszerhatóanyagként használható molekulák.
A közelmúltban egy másik tekintélyes hazai biotech cég is újabb sikeréről tájékoztatta a Világgazdaságot: a Duda Ernő vezette Solvo Rt. daganatos betegek egyedi terápiáját segítő eljárás kifejlesztéséről állapodott meg egy amerikai gyógyszeripari céggel. A Solvo sikerterméke egyébként az a két éve kifejlesztett módszer, amely sok esetben kiválthatja az állatkísérleteket.
