Felújító önkormányzatok
Hiába voltak különböző kormányzati intézkedések az előző hónapokban a tényleges lakásforgalom fellendítésére, az elmúlt évek hulláma csendesedni látszik. Egyre több ingatlanfejlesztő, illetve a különböző szolgáltató cégek, így például a létesítménygazdálkodás területén működők is kénytelenek alternatív üzleti lehetőségek után nézni. Nem kell nagyon messzire menni, hiszen a több mint háromezer önkormányzat kezében több mint 3000 milliárd forintra becsült, hatalmas ingatlanvagyon van, amellyel többségük nem jól sáfárkodik.
Különösen a kisebb és közepes cégek kényszerülnek arra, hogy más piaci lehetőségek után nézzenek; ezek közül jövőre kiemelkedik majd a felújítás. Alátámasztja ezt a szakértői várakozást, hogy a magánszféra mellett az önkormányzati megrendelők az idén 25-30 százalékkal többet szándékoznak költeni erre a célra, mint 2004-ben. A csökkenő költségvetési támogatás miatt ugyanis új építkezésekben nem nagyon gondolkodhatnak.
Az Ecostat a közelmúltban felmérte, hogy milyen területeken várható a felújítási igény növekedése az önkormányzatoknál. Ebből kiderül, hogy a helyhatóságok főleg oktatási, szociális, kulturális célokat szolgáló épületeket vettek fel a felújítandók listájára, és csak kisebb mértékben tervezik saját irodáik vagy szolgáltatóépítményeik átalakítását. Figyelemre méltó, hogy a kezelésükben lévő lakóépületeknél 35 százalékkal magasabb a tervezett felújítások aránya, mint az idei év második felében. A közműfejlesztésekben érintett cégeknek jó hír, hogy az önkormányzatok a szennyvízelvezető csatorna fejlesztésére 17 százalékkal többet, az út- és vízhálózat, valamint a gázvezeték létrehozására, fejlesztésére ugyanannyit kívánnak költeni, mint az utóbbi fél évben.
Az általános önkormányzati beruházási kedv ezzel együtt csökkenőben van, ez alól csak a bevásárlóközpontok kivételek, ezekre szinte minden önkormányzat hajlandó költeni, mégpedig legalább annyit, mint tavaly. Ez megint csak jó lehetőség lehet a szolgáltatóknak, köztük az FM-cégeknek is, hiszen a kereskedelmi központok üzemeltetése hoszszú távon jövedelmező, és a bérlők számától függetlenül meg kell rendelni. Jelentősen csökken a művelődési és oktatási, a szociális és egészségügyi épületek beruházása, a mezőgazdasági épületek, valamint ipari építmények létesítése, igazgatási és irodaépületek építésének volumene.
Változatlan nagyságú volt az önkormányzatok ingatlanberuházása az elmúlt hat-tíz hónapban, a tervezett lakás célú és nem lakás célú ingatlanfejlesztések megvalósultak. Jelentős mértékben elmaradtak viszont egyes ingatlantípusok felújítási munkálatai. Az elmúlt fél évben a polgármesteri hivatalok - az iskolaév kezdetére tekintettel - főleg az oktatási, szociális, kulturális célokat szolgáló épületeket újították fel, a lakóépületek tatarozása későbbre halasztódik. A tervezettnél jóval kevesebb kereskedelmi, szolgáltatóegységet és irodahelyiséget renováltak, és a tömbrehabilitációk is csúsznak.
Az idei év második felében az önkormányzatok összességében némileg csökkenő volumenű beruházást, felújítást és közműfejlesztést terveztek megvalósítani. A központi költségvetési hiány csökkentése miatt a települések is kevesebb támogatást kapnak a büdzséből; a tavaly kezdődött beruházási-felújítási boom 2004 elejére visszaesett, ami az év végéig folytatódni látszik.
A polgármesteri hivatalok a következő fél évre nagyjából az előző időszakival azonos mértékű beruházást terveznek. Várhatóan csökken a nem lakás célú és kismértékben növekszik a lakás célú ingatlanok értékesítése, s a még meglévő szabad telkeiktől is legalább olyan ütemben akarnak majd megválni, mint az idén.
