Megmentik a belvárosokat

A belvárosok elnéptelenedésétől tartó önkormányzatok és közhasznú szervezetek 2002 decemberében indították el Vital Cities (életteli városok) elnevezésű projektjüket, melynek célja (ahogy az a mozgalom alcíméből is kiderül) "a több központú városszerkezet erősítése a kiskereskedelem belvárosi telepítésének segítésével". A projektnek ma már hét országból több mint 20 partnere van, köztük három magyar: Budapest, Pécs és a Studio Metropolitana Kht. A Vital Cities indító konferenciája Potsdamban volt, és a résztvevők azóta is rendszeresen találkoznak. Legutóbb februárban a bécsi városházán osztották meg tapasztalataikat egymással.

A kereskedelem a városok létrejöttének egyik alapvető eleme, mára azonban a kereskedelem olyan formái is ismertek, amelyek kifejezetten kedvezőtlen hatással lehetnek a hagyományos városi élet formáira. Ismert, hogy a városon kívüli, úgynevezett zöldmezős beruházásokként épülő szupermarketek "lecsapolhatják" a városi utcácskák kereskedelmét, és azok valósággal kiürülhetnek - derül ki a projekt rövid leírásából.

Marton Miklós, a Studio Metropolitana Kht. munkatársa lapunknak elmondta, hogy a projekt a belvárosi kiskereskedelmi egységeket támogatja a nagy zöldmezős beruházásokkal létrejövő külvárosi bevásárlóközpontok építésével szemben. Nem a plázák létét tartják károsnak, és nem is feltétlenül a hagyományos egymás melletti elrendezésre törekednek. Egy bevásárlóközpont is lehet kedvező hatással a város életére, ha annak tervezésekor nem vesztenek szem elől olyan szempontokat, mint a helyszín kiválasztása, illetve a pláza környezetének rendben tartása. A külvárosi zöldmezős beruházások esetében azonban általában figyelmen kívül hagyják a városfejlesztés hosszú távú érdekeit, ezért az ilyen beruházások az esetek egy részében a kiskereskedelem fenntartható fejlesztése ellen hatnak - tette hozzá a szakember.

A Vital Cities több mint 2,2 millió eurós költségvetésből gazdálkodik. Az elsősorban uniós támogatásból származó pénzből helyi kutatásokat finanszíroznak, és tanulmányokat jelentetnek meg, melyek segíthetik a városi kiskereskedelem ildomosnak tartott fejlődését, illetve ebből finanszírozzák a konferenciákat is. A projekt résztvevői a céloknak megfelelően kidolgozott pályázatokat nyújthatnak be az uniós pénzekre.

Magyarországon még nem jelent meg elemzés a projekt keretében, de erre a közeljövőben sor kerülhet. Éppen most készül Budapest főváros kereskedelmi fejlesztési stratégiája, valamint a Studio Metropolitana Kht. két mintaterület (III. kerület - Békásmegyer, illetve IX. kerület - Belső-Ferencváros) részére a kiskereskedelem segítését célzó akciótervet is kidolgoz. A tanulmányok eredményeit más kerületek is hasznosíthatják majd.

A résztvevők legutóbbi bécsi találkozóján a programhoz csatlakozott országok kiskereskedelmi viszonyainak összehasonlítása mellett az úgynevezett bécsi bevásárlóutcák intézményének bemutatása volt a legfontosabb téma. Ez tulajdonképpen nem más, mint az egymás közelében lévő kiskereskedelmi egységek együttműködése, melynek keretében az üzletek közösen látnak el olyan feladatokat, mint az adott terület védelme, illetve tisztán tartása.

Marton Miklós elmondta, hogy bár Magyarországon szervezetten ilyen intézmények még nem működnek, spontán összefogásokkal már találkozni. Példaként a déli pályaudvari kiskereskedők közös területvédelmét, illetve a Liszt Ferenc téri szórakozóhelyek Broadway Egyesület néven ismert szerveződését említette. A szakértő elmondta: a szervezeti keretek hazánkban is adottak a bécsi bevásárlóutcákhoz hasonló együttműködések kialakításához, már csak a kereskedőket kellene jobb belátásra bírni.