Bővített ellátási lánc
Országunk gazdaságfejlesztésében egyre aktívabb közreműködő a logisztika. Sokoldalú feladatait elsősorban ellátási láncok hatékony kialakításán és megszervezésén keresztül biztosítja. De az EU, illetve távolabbi földrészek (például Dél-Ázsia) kihívásai ezekkel szemben is növekvő igényeket támasztanak. E feladatok realizálásához már nem elegendő csak a beszerzéstől az értékesítésig terjedő logisztikai lánc, hanem ezeket a "hagyományos" elemeket ki kell egészíteni.
Így született meg egy "bővített ellátási lánc", melyben több, egyébként külön-külön már ismert szakma lépett szoros kapcsolatba a logisztikával. Mindezt egy új, interdiszciplináris logisztikai szemlélettel kell kezelnünk, és az új elemek mint együttműködő partnerek tevékeny, dinamikus részesei lesznek ennek a korszerű rendszernek. A gyakorlati alkalmazás során felismertük azt a kedvező lehetőséget, hogy egy vagy több ilyen szakmai tényező között szinergikus kapcsolat jön létre, amelynek során ezek a különböző elemek egymásra hatnak, sőt kölcsönhatásba lépnek. Ez bizonyos átfedést is jelenthet. Mindebből a gazdasági eredmény pedig az, hogy az említett külső igényeket hatékonyabban, kevesebb erőforrás felhasználásával tudjuk teljesíteni. Ennek magyarázata, hogy az így kialakuló logisztikai összráfordítás kedvezőbb lesz, mint a tényezők egyenkénti optimumának összege!
Ezekre a szinergiákra talán legjellemzőbb példa a marketing és a logisztika szoros együttműködése, amelyet az jellemez, hogy a logisztika addig nem tud lépni, amíg részére a marketing piaci jelzéseket nem ad (fogyasztói visszajelzés!). Vagyis ezek hatására indul meg a termelés, illetőleg a beszerzés mint az ellátási lánc korábbi első eleme. De ugyanitt szerephez juthat a vállalatátszervezés (reengineering, outsourcing), amikor alvállalkozók beszállítóknak akár egész serege is megjelenik, amely ugyancsak magával hozza a logisztikai folyamat radikális és remélhetőleg optimális eredményt hozó átalakítását. Szinergikus kapcsolódás jöhet létre a környezetvédelem, a minőségbiztosítás és a logisztika között is, melynek végterméke egy hatékony hulladékhasznosítást biztosító, úgynevezett fordított irányú (inverz) logisztikai lánc.
A logisztika és partnerszakmáinak ez a szinergikus kooperációja végül jelentősen csökkenti mind az anyagi (hardver), mind az élőmunka-, sőt pénzügyi erőforrások felhasználását, ezen keresztül jelentős versenyképesség-növelést eredményez. Az e megoldásokban szereplő szakterületek, a bennük, illetve a kapcsolódó társadalomban "működő" emberek egy szervesen összefonódó rendszert, hálózatot alkotnak. Ez azonban csak akkor lehet életképes, ha a résztvevők "gondolkodásáról" is szó van, ezért már önmagában ez a gondolkodás is hálózatos jellegű.
Rohamosan fejlődő terület az e-business hálózati partnereinek kooperációs rendszere. Benne fő szereplő a kereskedő és a vevő, közöttük az informatika építi ki és működteti az elektronikus kapcsolatot. Ám mindez nem létezhet egy pénzintézet és egy erre a célra adaptált logisztikai szolgáltató közreműködése nélkül, s számos további példát is lehetne felhozni.
