Kiújulhat a textilháború

Az Egyesült Államok a januárban megszüntetett importkvóták újbóli bevezetését helyezte kilátásba, hogy féken tartsa a könnyűiparát fenyegető kínai ruhabehozatalt. Az idén már 17 ezer állás szűnt meg az ágazatban, 11 nagyobb üzem zárt be, s ennek ismeretében a szakemberek a 665 ezer főt foglalkoztató könnyűipar gyors leépülésére számítanak. Az USA kereskedelmi miniszté-riuma nadrágokra, ingekre és az alsóneműre akar behozatali korlátokat felállítani, miután csak januárban 160 millió dollár értékű ilyen áru özönlötte el a piacát. Tavaly az egész éves import 625 millió dollárt tett ki. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) nem tiltja meg, hogy indokolt esetben tagjai piacvédő intézkedéseket vezessenek be.

Az Európai Bizottság mai ülésén szintén foglalkozik a távol-keleti árudömpinggel és az esetleges védőintézkedésekkel. A tagállamok véleménye megoszlik arról, hogy vissza kellene-e állítani a kvótarendszert. A döntéshez egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő információ - állítja Peter Mandelson kereskedelmi biztos. Tény ugyanakkor, hogy az első két hónapban 50 százalékkal több kínai ruházati cikk érkezett, mint 2003 hasonló időszakában. A kétkedők táborába tartozik Nagy-Britannia és Svédország. Thomas Ostros svéd kereskedelmi miniszter állítja, hogy a protekcionista lépések meghozatala több kárt okozna az EU számára, mint amennyi hasznot hozna. A kvótapárti 12 tagállam, köztük Olasz- és Franciaország ezzel szemben azonnali szigorításokat sürget. Az EU-tagságra aspiráló Törökországban már megérezték a veszélyt, s egyes kategóriákban ismét kvótákkal védik piacukat - írja a The Wall Street Journal.

- Még nyűglődünk - summázta a magyar ruhaipar helyzetét Schneider József, a Pataki Ruhaipari Rt. elnöke. A dolgozói tulajdonban lévő 54 éves sárospataki vállalat már tartalékait éli fel, s vezetője szerint 2007-ben kénytelenek lesznek bezárni az üzemet. Bár tavaly még 5,8 millió forintos nyereséget tudtak felmutatni, üzemi szinten már veszteségesek voltak, hisz a 75 megváltozott munkaképességű dolgozójuk után kapott 52 milliós állami támogatás tartotta életben a céget. Az rt. jelenlegi, 105 millió forintos megtakarítása néhány év alatt elolvad, az idén már 15-20 milliós veszteséggel számolnak. Az okok közül Schneider József a kínaiak által támasztott árversenyt emelte ki; a bérmunkából élő 186 fős üzem német és holland megrendelői köre egyre szűkül, miután az alacsony bérköltségek miatt ők is sorra áttérnek a távol-keleti gyártásra. A hazai gyártókat a szakmunkáshiány is sújtja, a képzés gyakorlatilag megszűnt, a fiatalok nem látnak perspektívát az ágazatban. Az elnök úgy véli, 60-80 fővel még működtetni lehet a ruhagyárat, persze megfelelően széles és stabil megrendelői kör esetén.

A sátoraljaújhelyi Herukon Rt. is nehéz helyzetbe került. A mintegy hatszáz főt foglalkoztató gyár fizetési nehézségekkel küzd, s a munkahelymegtartó állami támogatásban reménykedik. Az Észak-Magyarország című napilap szerint 80 millió forinttal tartoznak a cégnek, amely ezért a februári béreket sem tudta kifizetni.

A mikrovállalkozások sincsenek könnyebb helyzetben. A Mariann Kötöde tipikus kisvállalkozás, harminc éve látja el termé-keivel a nyugat-magyarországi piacot. A nagykereskedők csak bizományba veszik át tőlük az árut, amelyen aztán vagy sikerül továbbadniuk, vagy nem. Hiába gyártanak minőségi árut, árban nem bírják a versenyt a kínai termékekkel. Egy kínai pulóver 1200 forintba kerül, ezt a nagykereskedő irányadó árként kezeli, amely fölé ők sem mehetnek. A kiskereskedelem is "döglődik", egyedül a bevásárlóközpontokban működő üzletek prosperálnak. A helyzetet reménytelennek látják, már csak idő kérdése, mikor állnak le a gyártással.

A nehézségek ellenére sem szabad temetni a hazai ruhaipart - állítja a Magyar Könnyűipari Szövetség elnöke. Neményiné Gyarmathy Margit szerint az utóbbi két év vízválasztó volt; akik talpon tudtak maradni, azok meg fogják találni számításukat a magyar piacon. A kínai importáradat Magyarországot már tíz évvel ezelőtt elérte, míg az EU csak most szembesült a problémával. A kvótarendszer visszahozása, a fejlődő államok érdekeit tükröző alacsony vámok emelése és a monitoringrendszer erősítése az a három tényező, amellyel akár egyenként, akár kombinálva el lehet érni a szükséges piacvédő hatást. Kínának pedig önmérsékletet kellene tanúsítania; a számok azt mutatják, hogy a kiviteli vám bevezetése ellenére sem torpant meg az export, legfeljebb a silány termékek özönétől lehetett megszabadulni.

A 80 százalékban exportra termelő hazai cégek túlélését az segíti, ha specializálódnak. A termékszerkezet-váltáshoz viszont beruházások kellenének, ám fejlesztési támogatásokból az iparág szinte alig részesül, mivel ennek alapfeltétele a nyereséges működés. Hasonló helyzet a munkahelymegtartó és -teremtő támogatásoknál is. A nagyüzemek eleve esélytelenek, mivel 250 fő fölött már nem is adható támogatás - sorolja a változtatásra érett intézkedéseket az elnök. Kérdéses, hogy e téren lesz-e változás, ugyanis a könnyűipar megsegítését szolgáló intézkedési csomag késik, noha kidolgozására az Országgyűlés még novemberben szólította fel a kormányt.