A piac dönthet a hulladékégetők sorsáról

Az idén jelentős változást okozhat, hogy az európai uniós szabályok életbelépése következtében számos veszélyeshulladék-égetőt be kell zárni. A megmaradó létesítmények kapacitása elegendő lesz az ártalmatlanítási igények kielégítésére?

Június 30. után nem működhetnek azok az égetők, amelyek nem felelnek meg mindenben a brüszszeli követelményeknek, s erre készülve még 2002-ben egy felmérést és egy intézkedési tervet készítettünk az ágazatra vonatkozólag. Azóta is folyamatos figyelemmel kísérjük a területet, s a jelenlegi állapot szerint az 52 hazai égető közül 41-re vonatkozik a határidő, amelyek közül 29 rendelkezik a szükséges engedélyekkel, további néhány létesítmény engedélykérelme pedig még elbírálásra vár. Ez azt jelenti, hogy több égetőre tényleg bezárás vár, ám a kérdést gyakorlatilag a piac rendezi el azzal, hogy a valóban életképes létesítmények elegendő bevételt tudnak szerezni a szükséges fejlesztések elvégzésére, s kapacitásaik is elegendők lesznek az ártalmatlanítási igények kielégítésére.

Az elmúlt évek rendeletalkotási hajráját követően az idén terveznek-e új szabályozásokat?

A legaktuálisabb talán az elemekből és kisméretű akkumulátorokból származó hulladékok kezelésére vonatkozó rendelet, amelynek tervezete elkészült, s néhány héten belül a végleges jóváhagyása is megtörténhet. A rendelet a lakosság által használt elemek és kisméretű - például mobiltelefonokban alkalmazott - akkumulátorok visszagyűjtését szolgálná, amelyekből évente mintegy ezernyolcszáz tonna veszélyes hulladék keletkezik, miközben a viszszagyűjtött mennyiség alig éri el a száz tonnát. Igaz, így is komoly előrelépést jelent, hogy a mobiltelefon-szaküzletek jelentős részében ma már visszaveszik a leselejtezett akkumulátorokat.

A veszélyes és nem veszélyes ipari hulladékok hasznosításának elősegítése érdekében több programot is terveznek.

Magyarországon az elmúlt években-évtizedekben összesen 422 millió tonna hulladék halmozódott fel, amelynek többsége az erőművekből, a kohászatból és a bányászati tevékenységekből származik, de az egyéb iparágak szerepe sem elhanyagolható. Éppen ezért a hulladékképződés megelőzésére és a veszélyesség csökkentésére, a hasznosításra és az ártalmatlanításra, valamint a kis- és középvállalkozások segítésére is külön programot dolgoztunk ki. Ezek keretében egyrészt felmérjük a keletkező hulladékok, illetve a rendelkezésre álló hasznosítókapacitások nagyságát, valamint azt, hogy milyen új szabványok és gazdasági ösztönzők megalkotására van szükség a hulladékfeldolgozás elősegítése érdekében. Emellett a kis- és középvállalkozások hulladékgazdálkodási tevékenységét a szakszolgáltatások fejlesztésével és különböző eljárások egyszerűsítésével segítenénk.

Szakmai konferenciákon arra panaszkodott, hogy a gumihulladékok hasznosítása a meglévő kapacitások ellenére nem jól halad. Mi ennek az oka?

A gumihulladékok hasznosítását a termékdíjfizetés alóli mentesség lehetőségével ösztönözzük. A feldolgozás mértéke mára meghaladta a 40 százalékot, amely mellett további jelentős mennyiségben állítanak elő őrleményt is a gumihulladékból. A gond nem is a kapacitással van, hanem az előállított termékek értékesítésével. Ennek felfutását gazdasági és szemléletbeli okok is hátráltatják, noha a gumihulladék felhasználása burkolóelemek gyártásánál és útépítéseknél is előnyös. Komoly lehetőségek vannak a cementgyári együtt égetésben is, itt viszont a lakossági félelmek jelentik a legkomolyabb akadályt. Ez utóbbi kapcsán a piaci szereplők valószínűleg úgy tudnának érdemi előrelépést elérni, ha az abroncshulladékot aprítva szállítanák a cementgyárakba, mivel az ebben a formában történő együtt égetés jelentősen javítaná a folyamat hatékonyságát.

Többször felvetették már a lerakási díj bevezetésének lehetőségét. Mikor kerülhet erre sor?

A jelenlegi jogszabályok nem ösztönöznek kellőképpen a hulladékhasznosítására, ezért kezdtük el az igénybevételi járuléknak nevezett díj bevezetésének előkészítését, amelyet a lerakókba kerülő hulladék után kellene fizetni. A járulék mértéke a lerakó és a hulladék minősége függvényében változna, s a díjat a tárcánál nemrég elkészült koncepció szerint 2007-től lehetne alkalmazni. A tervek szerint ezzel párhuzamosan egy rekultivációs program indulna a bezárt hulladéklerakók környezetének rendbetétele érdekében, s ennek finanszírozására a járulékból származó bevételeket is fel lehetne használni.

A gépjárműroncsokra vonatkozó szabályozás értelmében a forgalmazóknak legkésőbb június 30-ig le kell szerződni valamelyik hulladékhasznosító hálózattal, ám egyelőre öszszesen három kötelezett kötött ilyen megállapodást.

A bontó és hasznosító oldal fejlesztései ellenére egyelőre valóban kevés kötelezett cég tett eleget a roncsautók hasznosításával kapcsolatos feladatának, ám ebből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Nem valószínű ugyanis, hogy a nagy gyártók és importőrök megkockáztatják forgalmazói engedélyük visszavonását, amelyet szankcióként lehet majd alkalmazni nemteljesítés esetén. Az országban eddig 63 bontót regisztráltak, ezek biztosítani tudják a környezetvédelmi követelmények teljesítését, és további 35-40 engedélykérelem is elbírálásra vár, azaz a bontó és hasznosító oldal készen áll arra, hogy elindítsa az uniós követelményeknek is megfelelő hazai roncsautó-feldolgozó rendszert. (NIG)