Átrendeződik a háttéripar
Az európai piacnyitás kezdetén még közel 50 ezer megawattnyi felesleges erőművi kapacitást tartottak számon az UCTE, a nyugat-európai Villamosenergia-rendszer Egyesülés országaiban. A szabadpiaci versenyben a rossz hatásfokú, kevésbé hatékony kapacitások leépültek, és kiestek azok is, amelyek nem felelnek meg a szigorú környezetvédelmi elvárásoknak, elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásra vonatkozó normáknak. Ma már számos országban közelgő kapacitáshiányról szólnak a hírek. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint már az idén nyáron komoly ellátási problémák lehetnek, miután sem az erőművi, sem a hálózati beruházások nem haladnak a kellő ütemben.
Ugyanakkor egyes elemzők szerint nemcsak tüzelőanyag oldalon, de az energetikai gépgyártásban is kapacitáshiány mutatkozik. Az elmúlt években a beruházások visszafogása a gépipar leépüléséhez vezetett. Az európai energetikai gépgyártás az elmúlt években valóban jelentős kapacitáscsökkenésen ment át - ismeri el Wolf Vilmos, az Alstom Power Hungary Rt. vezérigazgatója. Magyarázatként hozzáteszi: elég ha csak arra gondolunk, hogy ma a világon évente beépülő mintegy 140 gigawattnyi kapacitásból Európa csak 10-15 százalékkal részesedik, a legnagyobb fejlesztések az ázsiai térségben zajlanak.
A gépgyártás hatalmas fúziókkal reagált a piac átalakulására. A mai piaci szereplők, mint az Alstom is, magukba olvasztották az addig független gyárakat, amelyek szervizüzemekké alakultak, illetve a kapacitások egy része megszűnt, vagy más piaci szegmens kiszolgálásra állították át a nagy hálózatok. Ezzel együtt Wolf Vilmos szerint a szükséges erőművi és hálózati beruházásokhoz elegendők a kapacitások. Az európai piac egy részét ugyanis már átvették a japán és a távol-keleti gyártók. Példaként azt említi az Alstom Power Hungary Rt. vezérigazgatója, hogy Magyarországon a 20-50 megawatt közötti gázturbinapiacon a fellendülésből elsősorban az ázsiai gyártók profitáltak.
A legnagyobb gondot azonban Wolf Vilmos szerint az jelenti, hogy az energetikai fejlesztések egy jó részét jegelik, ilyen például a mátrai erőmű bővítése, vagy Németországban az új szénerőművi blokkok építése. Az energetikai társaságok arra várnak, hogy a közgazdasági, szabályozási környezet kedvező legyen. A legfontosabb a stabilitás, hiszen egy jelentősebb erőművi beruházás megtérülési ideje 12-20 év. A magyar piacon a zavaró tényezők közül a szén-dioxid-kibocsátási kvóták szabályozatlanságát, a hoszszú távú áramvásárlási szerződések ügyét említi az Alstom Power Hungary Rt. vezérigazgatója. A mátrai erőmű esetében például az emissziós kvóták rendezetlensége akadályozza leginkább a bővítést.
A magyarországi energetikai gépgyártás egysége egyébként már a privatizációkor felbomlott. A korábbi, országos feladatmegosztást felváltotta egy globális, vagy legalább regionális optimalizálás. Ez adott esetben több piaci konfrontációhoz is vezetett - jegyzi meg Wolf Vilmos, aki úgy véli, a hosszú távú fennmaradás egyik biztosítéka, ha sikerül valamelyik nemzetközi hálózatba betagozódni.
