Finisben az energiatörvények módosítása
A nagyfogyasztók körében komoly elégedetlenség tapasztalható a három évvel ezelőtt megnyitott árampiac működésével kapcsolatban. Az alapvető probléma kezdettől fogva az, hogy kevés a versenyképes szabadpiaci kapacitás, jóformán csak az import képes versenyre kelni a hazai közüzemi árakkal. Ennek következtében viszont olyan mértékű lett a versenypiaci import, amely már komoly rendszerirányítási problémákat okoz, s a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. szerint nem kizárt a behozatal átmeneti korlátozása sem.
Szikla Zoltán, a Dunapack Rt. vezérigazgató-helyettese korábban a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy a korlátozott importlehetőségek mellett azok elosztásának nehézkessége is fékezi a szabadpiac működését, ugyanakkor a fogyasztók szerint rendkívül magasak a rendszerhasználati költségek. Úgy véli, ezen a területen a magyar fogyasztók komoly hátrányban vannak a szomszédos országokban működő konkurensekhez képest. A legnagyobb energiafogyasztó, a Magyar Alumínium Rt. elnöke szerint rövid távon csak a rendszerhasználati díjak mérséklése javíthatna a nagyfogyasztók helyzetén. Tolnay Lajos azt mondja, hosszabb távon versenyképes erőművi kapacitásokat kell létesíteni, és elkerülhetetlen a nemzetközi átviteli hálózati kapcsolatok bővítése.
A piacnyitás ennek ellenére elemzők szerint komoly sikereket is hozott. Elég ha arra gondolunk, hogy a szabadpiaci fogyasztók ma gyakorlatilag változatlan áron szerzik be az áramot, miközben az elmúlt három évben a lakossági fogyasztók számára a hatósági ár jelentősen, 30 százalék körüli mértékben emelkedett. Szakértők szerint ugyanakkor a jelenlegi kettős üzleti modell - közüzemi és szabadpiac - átalakítása, a kettősség megszüntetése számos problémát egyszeriben megoldana. A villamosenergia-törvény folyamatban lévő módosítása sem hoz azonban modellváltást. Hatvani György, a gazdasági minisztérium energetikai helyettes államtitkára több fórumon is világossá tette, hogy a modellváltásra legalább a 2007. júliusi teljes piacnyitásig várni kell.
Ezzel együtt szakmai konszenzus van a tekintetben, hogy jobb volna egy teljesen új szabályozást alkotni, mint a meglévőt kiigazítani. A jelenlegi mesterséges megosztottság igazán senkinek sem kedvez, nem is beszélve a bonyolult szabályozásról, amely a közüzem és a versenypiac párhuzamos működéséhez szükséges.
A törvénymódosítás tervezete szerint bizonyos szabályok a nagyfogyasztók számára kedvezően változnak - mondja Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) elnöke. Ilyen például, hogy az uniós szabályozásnak megfelelően a piacra lépés a nagyfogyasztóknak nem jelenthet többletköltséget, a fogyasztásmérők cseréje, hitelesítése a szolgáltató kötelezettsége. A piacra lépés határidője is változik. A kilépésre és a közüzembe történő visszalépésre is két hónapja lesz a tervezet szerint a nagyfogyasztóknak, legalábbis 2007. július 1-jéig, a teljes piacnyitásig.
Az IEF elnöke egyelőre nem számít a szabadpiaci kapacitások ugrásszerű növekedésére, ugyanakkor láthatóan történt némi elmozdulás ezen a területen.
Szaniszló Mihály szerint ideális esetben a teljes hazai villamosenergia-fogyasztás 30 százaléka kerülhetne ki a szabadpiacra, ez az ipari felhasználás 40 százalékát jelentené. Tehát ha adottak volnának a körülmények, további 20 százalékkal növekedhetne a gyakorlati verseny. Fogyasztói oldalon szerinte reális ez az előrejelzés, erőművi oldalon azonban egyelőre ennek nincs meg a a fedezete. Ehhez szükség volna arra a bizonyos modellváltásra, amelyre még várni kell.
