Gyümölcsáradat külföldről
Az idén is időszakos importdömping lepheti el egyes termékekből a magyar friss zöldség-gyümölcs piacot. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója közölte: elsősorban a káposztánál, a vörös- és a fokhagymánál, a gyökérzöldségeknél, a paradicsomnál, illetve a csemegeszőlőnél, az őszibaracknál, a körténél és az almánál várható fokozott behozatal. A zöldségfélék főként Lengyel-, Francia- és Olaszországból, míg a gyümölcsök a mediterrán uniós régióból, Olasz-, Spanyol- és Görögországból, valamint Szerbiából érkezhetnek a magyar piacra.
Az időnként meglóduló behozatal azért veszélyes, mert tönkreteheti egy-egy szezonális magyar termék itthoni piacát - hangsúlyozta Mártonffy Béla. A sokszor dömpingáras importot általában a nagy élelmiszerláncok bonyolítják le, amelyek egyébként a mintegy 2,8 millió tonnás éves magyar zöldség-gyümölcs termelés 30-40 százalékát is közvetítik a fogyasztókhoz. Az üzletláncoknál ugyanakkor - az ügyvezető igazgató szerint - a kedvező importár sokszor rendkívül gyenge minőséggel párosul. A jó magyar termékek helyett olykor rossz, takarmányminőségű külföldi áruk kerülnek a pultokra, miközben az importőr élelmiszer-hálózatok extraprofitot érnek el - tette hozzá.
A hazai termelők szerint a behozatal féken tartására sürgősen ki kellene építeni a hatósági minőségvizsgálati rendszert, amely a tavalyi csatlakozás óta sem készült el. Az uniós országokból érkező import korlátozásának ugyanis kizárólag ez lehet az eszköze. Erélyesebb kontrollra lenne szükség a harmadik országokból származó árukkal szemben az EU-belépési pontokká vált magyar határszakaszokon is. Mártonffy Béla leszögezte: feltétlenül szigorítani kell a beszerzési ár alatti értékesítést tiltó szabályozást, mivel az üzletláncok a mai előírásokat több esetben megkerülhetik azzal, hogy az importált zöldség- és gyümölcsféleségeket más országban lévő hálózataik közbeiktatásával hozzák Magyarországra.
Kétségtelen, hogy az itthoni zöldség-gyümölcs termelők jelentős része egyelőre nem képes folyamatosan olyan mennyiségű és minőségű árut előállítani, amelyekre a nagy élelmiszerláncoknak szüksége lenne. Mártonffy Béla szerint ehhez úgynevezett termelői-értékesítői szervezetekbe (tészekbe) kellene tömörülniük, amelyek a koncentrált értékesítéssel alkupozícióikat is javíthatnák. A mai helyzetet jól tükrözi, hogy tavalyi termelés 18,7 százalékát értékesítették tészek a minimálisan elvárható 40 százalékos arány helyett. A szakmai várakozások szerint a tészek száma a következő két évben százról 40-50-re csökken, a megmaradók viszont - országos lefedettséget biztosítva - megerősödnek. Közülük 10-15 válhat meghatározó kereskedelmi szerveződéssé. Az előrelépéshez azonban az ágazati szereplők 2005-2006-ban legalább évi 6-7 milliárd forintos állami támogatásra tartanának igényt. Így a 2007-től kezdődő új uniós költségvetési és szabályozási ciklust a mostaninál jóval versenyképesebb zöldség-gyümölcs ágazat kezdhetné el.
Minden baj gyökere az, hogy az elmúlt évtized(ek)ben mindegyik kormány magára hagyta a mezőgazdaságot - jelentette ki az egyik nagy kereskedelmi hálózat névtelenséget kérő vezetője, hozzáfűzve: nem a multina-
cionális cégek felelősek a mai helyzetért. Felvetődött az is, hogy az EU15-ök gazdái nem az eladási árból, hanem az uniós támogatásokból élnek.
Neubauer Katalin, a CBA hálózat kereskedelmi vezérigazgatója ugyanakkor úgy véli: az uniós csatlakozás előtt minden kereskedelmi hálózat kizsákmányolta a magyar termelőket, akiknél nem maradt tartalék a fejlesztésre. Emiatt kénytelen a CBA is Ausztriából vásárolni az almát, ahol a raktározási színvonal révén gyümölcs íz- és illatanyagai nem enyésznek el, mégis 30 százalékkal olcsóbb, mint itthon. Sok dolog azonban nagyobb beruházások nélkül is megoldható lenne. Így például a CBA már több éve javasolta az FVM-nek, hogy segítsék praktikus tanácsokkal a termelőket: például ne ömlesszék 3-4 sor magasan az epret faládába, hanem használjanak kisebb műanyag rekeszeket, amelyben nem nyomódik össze az áru. A cég törekvése azonban eredménytelen volt. Az éghajlati adottságok miatt az újkrumplit Egyiptomban szerzi be a CBA, a magyar magból termesztett görögdinnyét Jordániában. Sok zöldségféle pedig a mediterrán melegházakból érkezik.
Danks Emese, a Tesco PR-vezetője elmondta: miután a 43 áruház hatalmas árutömeget igényel, Magyarországon nehéz megfelelő árú és minőségű terméket találni a kívánt mennyiségben. Ezért nemcsak a paradicsom, de az újhagyma is külföldről jön, mégpedig azonos méretre vágva, a zöld és fehér rész aránya is állandó, és olcsóbban kapható, mint Magyarországon. A hálózat kvázi dömpingáron vásárol a túltermeléssel küzdő olasz, portugál és spanyol üvegházakból. Három Cora hipermarketben pedig andalúz termékek mutatkoznak be június első felében.
A Spar Magyarország Kft. nem importál, mivel sok nagykereskedelmi cég vásárol külföldön és értékesít a nagybanin, vagy ad el közvetlenül a kereskedelmi vállalatoknak - mondta Saltzer Kornél, a Spar Magyarország Kft. beszerzésért felelős ügyvezető igazgatója. Ilyen úton kerül a boltokba a banán és narancs, valamint a spanyol paprika-paradicsom s a holland koktélparadicsom is, amelyet különösen szeretnek a magyar vevők.
A magyar piacszabályozás fiaskóiról elmondta, hogy mint minden cég, a Spar is árult olcsó szlovák tejet egy éven keresztül, az új földművelési miniszter azonban egyik napról a másikra megtiltotta az árukészlet értékesítését. Ezzel persze kárt okozott a kereskedőknek, és - amint Saltzer Kornél mondta - konzervál egy nem hatékony termelési struktúrát.
