Megújuló források akadályokkal
A magyarországi megújuló energiaforrásokat tekintve 2015-ig legfeljebb 2 milliárd kilowattórára bővülhet a zöldenergia részesedése az áramtermelésben. Jelenleg évi 740 millió kilowattóra származik ilyen forrásból, zömében 470 millió kilowattórányi a biomassza-tüzelésű erőművek termelése - mondta Tombor Antal, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. (Mavir Rt.) elnök-vezérigazgatója tegnap Budapesten, az Industria ipari szakkiállításon, a megújuló források lehetőségeiről rendezett szakmai fórumon. A megújulók részesedése ma 1,9 százalékra tehető Magyarország energiafelhasználásában.
Szakértők szerint a biomaszsza, a biogáz és a geotermikus energia felhasználásában vannak komoly tartalékok. Ugyanakkor a hőenergia nyerésére használt termálkutak többségére bezárás vár, amennyiben a szennyvízbírságokra vonatkozó jelenlegi szabályozást nem módosítják. Azoknak a geotermikus energiahasznosítóknak ugyanis, amelyek a földből kinyert termálvizet nem sajtolják vissza, az idei évtől növekvő mértékű szennyvízbírságot kell fizetniük. Az érintetteknek 2005-2006-ban a kitermelt termálvíz mennyiségével arányosan megállapított bírságösszeg 5 százalékát kell fizetni, majd ez a mérték 2007-ben 25 százalékra emelkedik, 2010-re pedig eléri a 100 százalékot. Mindez azt eredményezi, hogy miközben a geotermikus energia előállításának költsége jelenleg nagyjából fele a földgáztüzelésűnek, az arány a következő években megfordulhat.
A jelenlegi feltételek mellett a bírság elkerülhetetlen, mert az érintett vállalkozások többségének nincs pénze a visszasajtolás megoldására. Éppen ezért a bírságfizetési moratóriumra lenne szükség, ellenkező esetben 2007 és 2010 között sorra leállhatnak az energianyerésre használt hazai termálkutak - fejtette ki egy keddi szakmai konferencián Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület (MGE) elnöke. Magyarországon jelenleg 40-50 kertészet, állattenyésztő vállalkozás és távfűtő cég foglalkozik a termálvízben lévő energia kinyerésével, amelyek együttesen évente közel 3 petajoule földhőt hasznosítanak. Az MGE, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium között év elején egyeztetések kezdődtek a kialakult helyzet megoldása érdekében, azonban ezek egyelőre nem vezettek eredményre. Igaz, a felek júniusra további tárgyalásokat terveznek, s a második Nemzeti fejlesztési tervben a megújuló energiaforrások kihasználása, így a földhőhasznosítás a prioritások között szerepel majd.
Az uniós országokban leginkább a szélenergia-hasznosítást részesítik előnyben, ez azonban rendszerirányítási szempontból komoly veszélyekkel jár. Olyannyira, hogy a napokban az európai rendszerirányítók (UCTE) óvatosságra intette az uniós tagországokat a szélenergia-hasznosítás támogatása ügyében. A szélenergia rendelkezésre állása ugyanis igen rapszodikus. Még a tengeri telepek is legfeljebb az év negyedében tudnak áramot termelni, a fennmaradó időszakban pedig más forrásból kell helyettesíteni a kapacitásukat, ehhez tartalék erőműveket kell építeni és fenntartani, és ez rendkívül komoly forrásokat igényel és köt le. Ezek hiányában a szélerőművek komoly szabályozási kockázatot jelentenek.
Fontos a szélerő-kapacitás hasznosítása - mondta Tombor Antal -, de azért az UCTE rendszert nem kellene emiatt szétverni. Tavaly decemberben volt olyan nap, amikor a német és a belga határon nem volt meg az UCTE által elvárt biztonság. Ugyanis fújt a szél, az áramlások megváltoztak. A rendszerirányítók Németországban leállítottak az olcsón termelő erőműveket, Belgiumban pedig elindítottak nagyon drága kapacitásokat. Ezt sokszor meg lehet csinálni, de egyszer összeomlik a rendszer - közölte a Mavir Rt. elnök-vezérigazgatója. (HR-NIG)
