Miért éppen Budapest?
Ma már nem rendkívüli esemény, ha egy globális szolgáltatást végző cég bizonyos adminisztratív vagy irodai feldolgozói tevékenységét a nyugat-európai költség- és árszínvonal alatti, de azzal azonos minőségű környezetbe akarja áthelyezni. Az "idegenből jött" vállalatvezetők jelentős része már nem bízza az iroda megtalálását pusztán ingatlanügynökökre. Olyan tanácsadót is alkalmaz, aki őt képviselve a vállalat szempontrendszerei alapján elemzi az adott fizikai környezet és irodaház gazdasági, funkcionális és fizikai (épületparaméterek) tulajdonságait, valamint vizsgálja az épület "érzésvilágát" is - írja Dános Pál, a KPMG Tanácsadó Kft. igazgatója az irodaválasztási szempontokat ecsetelve.
Mint utalt rá: cége nemrégiben képviselt egy nemzetközi vállalatot, amely párhuzamosan vizsgált két lehetséges helyszínt: Prágát és Budapestet. A Budapest mellett szóló érvek részben számszerűsíthetők voltak, részben azon "egyszerű" kérdéstől függtek, hogy a külföldi vállalatvezetők melyik városban akartak élni. Az irodaépület kiválasztása során végig jelen volt a mérhetőség és a megítélés kettősége.
Miközben az épületet a megbízott építész-, gépészmérnök- és statikus szakértők vizsgálták, a tanácsadó a bérleti és üzemeltetési költségekre vonatkozó előzetes tárgyalásokat folytatta. A mérhetőség alapiskolája a bérelhető nettó és bruttó irodaterület meghatározása. Az elmúlt évek számtalan melléfogása hatására ma már nemzetközi előírások alapján határozzák meg az alapterületet (RICS, BOMA stb.), így amikor a belsőépítésznek el kell helyezni a kívánt létszámot, megtalálhatja hozzá a létező alapterületet! Ezen a "közös nevezőn" lehet tárgyalni a fajlagos bérleti díjról, a felszámított területi hányadokról, befejezési költségekről és az üzemeltetés terheiről.
Ha "intelligens" az irodaépület, akkor alapterületének használatát, a dolgozók számát, az elrendezést, berendezést, az irodák közötti elektronikus kommunikációs kapcsolatokat, a területek biztonsági korlátozásait, bejárási jogosultságokat stb. számítógépes térinformatikai rendszer felügyeli. Ezáltal nemcsak gazdaságosan üzemeltethető a ház, hanem biztosítható és nyomon is követhető a használat rugalmas változtatása. A vizsgálatok második fázisában azonban egyéb kérdések is előtérbe kerültek. "Tapasztalatom szerint az intelligens vállalatvezető olyan helyet keres, amely nemcsak úgynevezett "intelligens iroda", hanem egyúttal kellemes környezet is" - vélte a szakértő. De mi mindent jelent ez? A helyét kereső cég vezetője természetesen olyan egyéb tényezőkre gondol, amely a képzett, többnyire fiatal dolgozói gárda szemében ösztönző, ugyanakkor a cég arculatának is a legelőnyösebb. Miközben a cégvezető az alkalmazottak kedvében kíván járni, egyúttal üzen a "külső" üzleti világnak is. Így a tanácsadás második lépésében a környezet elemzése kezdődött el. Nem elég csupán a szomszédos épület homlokzatára nézni, ismerni kell az adott kerület fejlesztési terveit, beleértve a megvalósítás valószínűsíthető idejét. A "környék" zaja, tisztasága, (tömeg)közlekedési viszonyai, a szomszédos üzletek jellege, a helyi lakosság összetétele mind olyan kérdés, amelyről elsősorban benyomások és vélemények fogalmazhatók meg, még ha léteznek is számszerűsíthető információk.
