Nem beszélünk nyelveket!
A hazai felsőfokú végzettségűek több mint negyven százalékának semmilyen nyelvvizsgája nincs, az érettségizetteknél ez az arány közel kilencven százalék.
A 45 évesnél fiatalabb dolgozók alig tíz százaléka használ munkája során idegen nyelvet. A Nemzeti Felnőttképzési Intézet megbízásából a Medián és a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete által készített felmérés egyértelműen megállapítja, a nyelvtudás mértéke erőteljesen kapcsolódik az iskolai végzettséghez.
A tanult nyelvek között Magyarországon az angol, a német és az orosz mellett alig jelennek meg más idegen nyelvek. A válaszadók 62 százaléka nyelviskolában diákként tanult angolt, 69 százalékuk pedig munka mellett. A német nyelv esetén ez az arány mindkét esetben meghaladja az egyharmadot. A jelenleg idegen nyelvet tanulók 7 százaléka tanul az angolon és németen kívül más idegen nyelvet, amelyek között a neolatin nyelvek, a francia, az olasz és a spanyol a legnépszerűbb. A környező volt szocialista országok nyelve nem jelenik meg az oktatási palettán.
A kutatás jelentősége, hogy a lakosság idegen nyelvi kommunikációs készségeinek meghatározása első ízben nem "önbevallásos" módon, hanem az Európa Tanács közös európai referenciakeretén (CEF) alapuló nyelvtudásméréssel történt. A célcsoportot képező, 45 év alatti korosztály fiatalabbik felének - tehát a 30 év alattiaknak - is csak igen csekély hányada, pontosan 7 százaléka felel meg annak az Európa tanácsi célkitűzésnek, hogy minden uniós állampolgár legalább két idegen nyelvet beszéljen az anyanyelvén kívül - legalábbis, ha a B1 szintű, alapfokú tudást fogadjuk el a használható nyelvtudás minimumszintjének. Mivel a 15-44 éves népesség idősebbik felének, tehát a 30 éven felülieknek 51 százaléka csak az orosz nyelvet tanulta idegen nyelvként az iskolában, ezért nem csoda, hogy még ebben a viszonylag fiatal népességben is igen magas az idegen nyelveket nem beszélők aránya: a 15-44 éves népesség 45 százaléka egyáltalán nem beszél nyelveket. (KI)
