Adriai programterv

Adriai logisztikai programot sürgettek a medence logisztikai hálózatai integrációjának elősegítésére a múlt héten Triesztben rendezett logisztikai fórum ajánlásában. Szükségesnek tartják a közösségi szervezetek és a tagállamok közreműködését a tervezésben és a források felhasználásában. Stratégiai és történelmi feladat a fejlesztés - hangzott el a konferencián. A térség szerepe megnőtt. Nagy kihívás az Adriai-medencétől kelet felé kiépíteni a szállítási lehetőségeket.

A térség felértékelődését indokolja egyrészt az Európai Unió tavalyi bővítése - a tíz új tagállam révén közvetlenül a közép- és kelet-európai területre menő szállítási úttá vált -, másrészt a távol-keleti gazdaság látványos fejlődése és az Európával való kereskedelmi forgalmuk fejlődése. Az adriai kikötőbe való szállítással például Németországba öt nappal hamarabb megérkezik az áru, mint az északi-tengeri kikötő használatával.

Másrészt az utóbbi években a földközi-tengeri térség azonos vagy nagyobb forgalomnövekedést ért el, mint az észak-európai kikötők, így a különbség szűkül. Míg 1989-ben a földközi-tengeri térség részesedése 17,8 százalék volt, 2000-ben már 35,4 százalékot ért el. Ezért is nevezték fontosnak a kikötők közötti kooperáció, illetve a közlekedési folyosók kiépítését, az infrastruktúra javításában pedig sok feladata van az Európai Uniónak.

Az EU és a világ többi része közötti export-import forgalom 70 százalékát szállítják tengeren, azaz a kivitelnél és behozatalnál is ez a fő szállítási mód. Ez pedig a szállítási távolság növekedésével emelkedik. Az unión belül is alkalmazzák a tengeri szállítást, ezt bizonyítja 27 százalékos részesedése a forgalomban.

Az adriai régió számára két közlekedési folyosó is kiemelt fontossággal bír. Az V-ös - amelyben Magyarország is érintett (Velence-Trieszt/Koper-Ljubljana-Maribor-Buda-pest-Uzsgorod-Lviv-Kijev) - és a VIII-as.

Az adriai logisztikai programmal - amelynek első lépését a politikától várják - azt szeretnék elérni, hogy a Távol-Keletről jövő áruk számára a térség legyen az első hatékony kapcsolat, amikor a Földközi-tengernél elérik Európát. Emiatt szükségesnek tartják az adriai térségben a kikötők és a logisztikai rendszerek fejlesztését. Ezek - a modell szerint - egymással versenyben lennének, de közös kiszolgáló- és infrastruktúra-hálózatuk lenne, amellyel csatlakoznának az egységes rendszerhez. Illúziónak tartják azt gondolni, hogy minden egyes adriai kikötőnek saját logisztikai és postai rendszere legyen a Távol-Kelettel.

Szűcs Lajos, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője a fórum legfontosabb eredményének nevezte, hogy összehozta az infrastruktúra különböző területén érdekelteket, a közutasokat, a vasutasokat, a légi és vízi közlekedésben dolgozókat, és a logisztika szempontjából beleláthattak mások terveibe, továbbá hogy lehetőség volt a személyes kapcsolatok kialakítására.