A hazai villamosenergia-igény közel 40 százalékát kielégítő paksi atomerőműnek hosszú távon nincs alternatívája - jelezte több szakmai fórumon is Hatvani György, a gazdasági minisztérium energetikai helyettes államtitkára. Az egyik ok, hogy Paks 25 százalékkal olcsóbban termel áramot, mint a fosszilis fűtőanyagot használó erőművek, a másik pedig, hogy nem szenynyezi a levegőt. Az eredetileg harmincéves üzemidő legalább húszéves meghosszabbítása öszszesen mintegy 150 milliárd forintos ráfordítást igényel, ezt az erőműtársaság saját forrásból képes finanszírozni.

Az üzemidő-hosszabbításra vonatkozó előzetes környezetvédelmi hatástanulmányt a környezetvédelmi hatóság elfogadta, most kezdődik a részletes hatásvizsgálat - tudtuk meg Mittler Istvántól, a Paksi Atomerőmű Rt. (PA Rt.) szóvivőjétől. Ennek legkésőbb 2008 végére el kell készülni, hogy az Országos Atomenergia-hivatalhoz (OAH) benyújthassák az engedélykérelmet. Lux Iván, a hivatal nukleáris biztonsági igazgatóságának vezetője érdeklődésünkre elmondta, az engedélyt 2012 végéig kaphatja meg az erőműtársaság, az egyes blokkokra több lépésben, folyamatosan.

Pakson egyébként akár két, ezer megawattos új blokk építésének is megvannak a feltételei. A nyolcvanas években már az előkészítő munkálatok is megkezdődtek, de ezeket később leállították. Új blokk építése továbbra sincs napirenden, bár a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. szakértői szerint 2010-2015 után legalább hatezer megawattnyi új kapacitásra lesz szükség az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.

Új atomerőművi blokkok építéséhez parlamenti döntés szükséges. Lux Iván elmondta, a nemzetközi tapasztalatok alapján egy új nukleáris egység engedélyeztetése hosszadalmasabb, mint az üzemidő-hosszabbítás, legalább 7-8 évbe telik. Maga a kivitelezés is legalább 5-6 évig tart, ilyenformán a tervezéstől legalább 10-12 év egy új nukleárisáram-termelő üzembe állítása. Szakmai körökben úgy vélik, Pakson valószínűbb, hogy a húszéves hosszabbítás lejárta után, vagyis valamikor 2030 táján a mostani 440 megawattos blokkok kiváltására jöhet szóba új blokkok építése.

A világon ma 483 atomerőmű üzemel, és 25 új nukleáris létesítmény építése van folyamatban, zömmel Ázsiában. Nagy-Britanniában az üvegházhatású gázok kibocsátásának tervezett csökkentése érdekében tíz éven belül legalább hat új atomerőműre volna szükség. A Munkáspárt választási győzelme segítheti az atomenergia-termelés bővülését, hiszen Tony Blair régi-új miniszterelnök támogatja új blokkok építését. A Németországban várható konzervatív hatalomátvétellel tovább működhetnének a jelenlegi kormány által bezárásra ítélt atomerőművek. Olaszországban is felvetődött egy új atomerőmű építése, noha 1987-ben az olaszok népszavazáson utasították el a nukleáris áram-termelést. Mi több, a svédek, akik ugyancsak népszavazáson döntöttek az atomerőművek bezárásáról, és meg is kezdték a reaktorok leállítását, fontolgatják egy új atomerőmű építését. Finnországban pedig már épül a paksi ikererőművének tartott loviisai erőmű ötödik blokkja, és szó van egy hatodik létesítéséről is.