Az összefogás közös érdek

- Milyen változásokat hozott az uniós csatlakozás a hazai élelmiszer-kereskedelem, ezen belül a Co-op Hungary Rt. életében?

- A hazai kereskedelemben nem történt semmi olyan, ami az uniós csatlakozás nélkül ne következett volna be idővel. Így inkább arról lehet beszélni, hogy a csatlakozás felgyorsította az eseményeket. Ezeknek alapvetően két fontosabb ága van. Az egyiket a jogharmonizáció és a jogszabályi változások képviselik. Sok olyan új joganyag keletkezett ugyanis, amely elsősorban a fogyasztók védelmét, a forgalomba kerülő áruk minőségét hivatott szabályozni. A magyar joggyakorlatban ennek is megvolt az előzménye, de ezt a HACCP rendszer bevezetését előíró jogszabály keretbe foglalta. A jogalkotásban a magyar parlament még adós a kereskedelmi törvénnyel, amely várhatóan szintén nem hoz radikális változtatásokat. A csatlakozási hatások másik fontos területe a kereskedelem volt, ahol leginkább a vámhatárok átrendeződése hozott lényeges változást. A korábbi importgyakorlatban szereplő országok helyére az EU által preferált államokat kellett megkeresni. Az EU-n belüli vámhatárok megszűnése felgyorsította egy konkurens német diszklontlánc piacra lépését, és nagyban elősegíti azt, hogy a Magyarországon működő multinacionális kereskedelmi láncok az európai beszerzési piacon megvásárolt árukat idehaza értékesítsék. A Co-op Hungary Rt. feladata a csatlakozással kapcsolatban az volt, hogy a Co-op csoport koordináló szervezeteként a saját és a Co-op-lánc tevékenységeinek megfelelő háttértámogatást adjon az új körülményekre való áttéréshez.



- Az utóbbi időszakban nőtt a feszültség a hazai élelmiszergyártók és -kereskedők között. Az ön megítélése szerint mi ennek az oka?

- A piaci árverseny fokozódása és a szűkülő profitszintek azok a tényezők, amelyek növelhetik a piaci szereplők közötti feszültséget.



- Milyen új együttműködési lehetőségek jöhetnek szóba a beszállítók és a kereskedők között?

- A gyártók és a kereskedők kapcsolata a világon mindenütt az ECR (Efficient Consumer Response) keretei között zajlik. Ez olyan projektek halmazát jelenti, ahol a gyártók és a kereskedők közösen keresik annak lehetőségét, hogyan tudnák a vásárlói igényeket a leghatékonyabban kielégíteni. Ilyen projekt az EDI (Electronical Data Interchange), a logisztikai együttműködések vagy a kategóriamenedzsment. Ezek a projektek a felek számára lehetővé teszik a másik munkájának, rendszerének jobb megismerését, illetve közösen elfogadott irányelvek betartásával napi szintű, hatékony együttműködést valósítanak meg. Megítélésem szerint a magyarországi piaci szereplők is a jelenleginél többet foglalkoznak majd e témával a jövőben. A Co-op a magyarországi ECR-kezdeményezésnek megalapítása óta tagja.



- A kormány a közelmúltban többször deklarálta, hogy szigorítja az élelmiszer-kereskedelem ellenőrzését. Ön szerint indokolt-e az erőteljesebb fellépés?

- Megítélésem szerint a törvények betartásának kötelezettsége minden piaci szereplőre nézve egyformán vonatkozik. Mivel különböző vállalati kultúrák és mentalitások uralkodnak a cégeknél és a boltokban, nyilvánvaló, hogy a különbözőségeket a hatósági ellenőrzésnek kell "egy szintre hoznia". E szempontból fontosnak tartom az erőteljes fellépést. Lényeges azonban az is, hogy az esetlegesen felmerülő hibák kijavítását az ellenőrzést végző szervek konstruktívan kezeljék, hiszen a hiányosságok sokszor csak olyan apróságok, amelyek a működést, az élelmiszer-biztonságot nem veszélyeztetik.