Csordultig teli a tartaléktartályok
Az EU által minimálisan megkövetelt 90 napos biztonsági készletet 8-9 nappal meghaladó tartalékot tárol Magyarország - mondta a Világgazdaságnak Csernák József, a Kőolaj- és Kőolajtermék-készletező Szövetség (KKKSZ) vezérigazgatója. A készletek mai nettó értéke meghaladja a 130 milliárd forintot, azaz három év leforgása alatt közel másfélszeresére nőtt. Ezt a vezérigazgató a folyamatosan emelkedő kőolajárak mellett azzal magyarázta, hogy a tartalékok nagy részét még a 15 dolláros hordónkénti olajár idején sikerült beszerezni.
A készletet a bankok által nyújtott hitelekből finanszírozzák, a fogyasztó a fenntartási költségeket fizeti meg az üzemanyag árában. A tartalékkészlet lehetővé teszi, hogy energiaellátási válság kialakulása esetén még további három hónapig zavartalanul működjön a gazdaság.
A szövetség az üzemanyagpiac alakulására semmilyen hatást sem gyakorolhat; eladóként vagy vevőként csak szigorúan szabályozott esetekben és módon jelenhet meg. A gázolajból, erőművi tüzelőolajból és benzinből álló tartalékot azonban meghatározott időnként - rendszerint 2-3 évente - forgatni, cserélni kell minőségvédelmi okokból, illetve a szabványok szigorodása miatt. Ekkor a KKKSZ meghirdeti tagjai körében a cserélendő készletmennyiséget és a szerződést a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó pályázóval köti meg. Mindenki egyenlő eséllyel indul, a transzparens működés, a versenysemlegesség törvényben rögzített alapkövetelmény a KKKSZ-nél - hangsúlyozza Csernák József.
Szintúgy szigorúan szabályozott, hogy milyen válsághelyzetben lehet a biztonsági tartalékokhoz nyúlni. Ezt a gazdasági miniszter hatáskörébe utalja a törvény, s a lépéshez európai uniós hozzájárulás is szükséges. Szerencsére erre eddig nem volt példa, bár a készletek 1993-ban kezdődő szervezett feltöltését megelőzően akadt olyan időszak, hogy négynapos tartaléka volt csupán az országnak. Hazai és külföldi befektetők az utóbbi években 40 milliárd forintot költöttek összesen 1,2 millió köbméternyi új tárolókapacitás létrehozására, s ezzel csaknem a duplájára nőtt a KKKSZ által igénybe vehető, az országban több helyen található tartályparkok befogadóképessége. A fejlesztésekre és a tárolási feladatokra a szövetség részvételével öt céget hoztak létre. A Kőolajtároló Rt. és az OPAL Tartálypark Rt. (korábbi nevén IPR Celldömölk Rt.) százszázalékos tulajdonában van, míg a Petrotár Kft.-ben 30, az IPR Vámosgyörk Rt.-ben, illetve a Mollal közös Terméktároló Rt.-ben pedig 26-26 százalékos a részesedésük. A készlet fenntartásának költségeit az importőrök állják, igaz, a befizetett tagdíjat továbbhárítják a fogyasztókra, így egy átlagos tankolásnál az autós 150-200 forintot fizet ki készletezési díj címén. Miután a nonprofit szövetség kőolaj- és terméktárolási költségei évről évre alacsonyabbak, és a beruházási hullám is lecsengett, az autósok jó eséllyel számíthatnak arra, hogy a jelenlegi literenkénti háromforintos készletezési díj is tovább mérséklődik jövőre.
