Feszültség a hazai papíriparban
Impozáns termelési eredményeket produkált tavaly a hazai papíripar, a GDP bővülését jóval meghaladó növekedési ütemet elérve, ennek ellenére rendkívül feszült helyzet alakult ki az ágazatban. A magyarországi papír- és kartongyártás 2004-ben 541,9 ezer tonnára emelkedett, 6,5 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi szintet, és a növekvő tendencia az idén is folytatódhat. A legfontosabb termékcsoportok közül az író- és nyomópapírok termelése 9,2 százalékkal növekedett, míg a hullámalappapírok és egyéb csomagolópapírok termelése 5,8 százalékkal bővült. Igaz, a háztartási és az egészségügyi papírok esetén 7,8 százalékos visszaesést mértek.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint tulajdonképpen a keresletre sem lehet panasz, hiszen Magyarországon és a kelet-közép-európai régió többi államában a fogyasztás is gyors ütemben bővül. Ennek ellenére az árak mostanra olyannyira nyomottá váltak (miközben a költségszint jelentősen emelkedett), hogy az ágazat nyereségessége kritikus szintre csökkent.
A kedvezőtlen folyamat elsősorban arra vezethető vissza, hogy az elmúlt években a nyugat-európai papírgyárak folyamatosan növelték termelési kapacitásaikat, ám mostanra ezekben az országokban a papírfogyasztás olyan magas szintre emelkedett, hogy belátható időn belül nem növelhető tovább jelentősen. Nyugat-Európában így jelentős túltermelés alakult ki, amely kontinensszerte a verseny erősödését és az árak csökkenését eredményezte.
Az uniós csatlakozást követően a nyugat-európai vállalatok Magyarországon is fokozták értékesítési tevékenységüket. Ezt megkönnyíti, hogy a papírtekercsek szállítása viszonylag gazdaságosan megoldható, így egy-egy üzemnek akár 1000-1500 kilométer távolságig is érdemes lehet piacot keresnie. Ráadásul a nyugat-európai cégek korábbi fejlesztései eredményeképpen a gazdaságos működéshez szükséges üzemméret olyan mértékben megnőtt, hogy ennek csak a legnagyobb hazai papírgyárak képesek megfelelni.
A magyar piacon így a legkedvezőbb pozícióban a Dunapack Rt. és a Mondi Business Paper van, amelyek együttvéve az összes hazai termelés 90 százalékát adják, s éves árbevételük együttesen 100 milliárd forint körül mozog. Rajtuk kívül még a Piszkei Papír Rt. sorolható ide, amely magasabb értéket képviselő háztartási és egészségügyi papírokat gyárt. Jelzi egyébként a hazai gyártók helyzetét, hogy a Mondi pénteken bejelentette, átszervezi magyarországi termelését, és eladja dunaújvárosi gyárát (VG, 2005. augusztus 22.).
Szakértők úgy látják, ebben a helyzetben a magyarországi cégeknek tulajdonképpen nincs más lehetőségük, mint a termelés növelésével fokozni versenyképességüket, exportértékesítésük erősítésére törekedve. A Magyarországon készített író- és nyomópapírok 75 százalékát, valamint a hullám- és egyéb csomagolópapírok 60 százalékát jelenleg is külföldön értékesítik, ám a termelés növelésére képes gyártók helyzetén enyhíthet, hogy ezen a téren még vannak tartalékok, ugyanis az elmúlt évek gyors bővülése ellenére a kelet-közép-európai országokban a papírfogyasztás szintje még lényegesen elmarad a nyugat-európai átlagtól.
