Gyorsulhat az engedélyezés
A 2004. évi CXL. törvény az államigazgatási eljárásokról szóló 1957. évi IV. törvény helyébe lép, és rendelkezéseit az ezt követően elindult hatósági engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni. Vagyis jótékony hatását már az első, de még inkább a második Nemzeti fejlesztési terv megvalósításánál lehet majd érzékelni - állítja az NFH illetékese.
A törvény kimondja, hogy a közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe tartozó ügyeket a jogszabályban meghatározott határidőn belül kell elintéznie. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, mulasztást követ el, és a felügyeleti szervnek intézkednie kell a mulasztás megszüntetése érdekében. Ha az erre irányuló első intézkedés nem jár eredménnyel, akkor a felügyeleti szerv - az ügyfél érdekében - jogosult egy azonos hatáskörű szerv kijelölésére.
Már a kérelem előterjesztésénél van mód az elektronikus út igénybevételére, illetőleg azonnali intézkedést igénylő ügyben a telefonos előterjesztésre. Ám ugyancsak az eljárás meggyorsítása érdekében - az ügyfél megfelelő azonosítása mellett - lehetséges a távbeszélőn és az elektronikus úton történő idézés is - figyelmeztet az NFH elnökhelyettese. Ehhez az új törvény az írásbeli idézéssel azonos jogkövetkezményeket kapcsol.
A törvény új jogintézményként és egyben garanciális szabályként vezeti be, hogy bizonyítási eljárás esetén az ügyfelet értesíteni kell annak befejezéséről, és elé kell tárni az öszszes bizonyítékot annak érdekében, hogy élni tudjon eljárási jogaival. A törvény azt is lehetővé teszi, hogy az ügyfélnek a bizonyítási eljárás befejezéséről történő értesítése telefonon vagy elektronikus úton történjen, továbbá a hatóság értesítésében meghatározott határnap ügyfél általi elmulasztása ne lehessen akadálya a hatósági döntés meghozatalának.
Az eljárás hivatalból történő megindítására az anyagi jogszabályokban kifejezésre juttatott közérdek érvényesítése céljából kerül sor. A jogszabályi előírások gyors és eredményes érvényesítése megkívánja, hogy az első fokon eljáró közigazgatási szerv a hivatalból indított eljárásban megállapított kötelezettség határidőben történő teljesítését hivatalból vizsgálja, továbbá a teljesítés érdekében szükséges intézkedéseket a lehető legrövidebb időn belül foganatosítsa. Erre figyelemmel a törvény előírja, hogy ha a teljesítés a hatóság rendelkezésére álló adatokból nem állapítható meg, a határidő lejártát követő tizenöt napon belül hatósági ellenőrzést kell tartani. A végrehajtás csak akkor rendelhető el, ha a hatóság megbizonyosodott a teljesítés elmulasztásáról. A törvény értelmében alapesetben minden hatósági eljárás intézhető elektronikusan is, csak törvény, kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet zárhat ki valamely ügyintézést ebből a körből.
Az eljárás gyorsítását eredményezheti - ha jogszabály teszi lehetővé a nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban -, hogy a hatóság - lehetőleg az ügy tárgyához igazodó - felsőfokú végzettségű hatósági közvetítőt vehessen igénybe. A hatósági közvetítő feladatait, szerződésének feltételeit a törvény tartalmazza. Az eljárás gyorsabb befejezését célozza a törvény azon rendelkezése is, amely szerint egyes ügyfajtákban kötelezhetik az eljáró hatóságot és a szakhatóságokat az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására.
Új intézményként a törvény bevezeti a "közmeghallgatást", amellyel el lehet kerülni az adott projekt utólagos megtámadását. A hatóság közmeghallgatást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja. A közmeghallgatás helyéről és idejéről - ha a törvény másként nem rendelkezik - nyolc nappal korábban hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján (helyben szokásos módon, helyi lapban stb.) értesítik az érintetteket. A közmeghallgatáson elhangzottakról a hatóság jegyzőkönyvet készít.
