Keveset költ virágra a magyar

Magyarországon évente fejenként mintegy 14 euróért (3500 forintért) vásárolunk virágot, főként névnapok, születésnapok és a különféle más ünnepek alkalmából. Ez nemzetközi összehasonlításban igencsak kevés: az európai vásárlási statisztikákat vezető Svájcban személyenként évi 124 euró jut a díszítőfunkciójú növényekre.

A magyar vásárlók számára ma még a mindennapi virágvásárlás egyértelműen luxusnak számít, ám az életszínvonal növekedése a dísznövényre fordított kiadások emelkedését is előrevetíti. Ebben nemcsak a kiskereskedők, de az a mintegy 8-10 ezer család is bízik, amelyik a Dísznövény Szövetség és Terméktanács adatai szerint dísznövények termesztésével foglalkozik. A termesztés szabadföldi körülmények között 2,4 ezer hektáron, fedett területen (elsősorban üvegházakban és fóliasátrakban) pedig 320 hektáron folyik.

A bizonyos növények számára igencsak kedvező klimatikus viszonyok ellenére sem tekinthetjük Magyarországot virágnagyhatalomnak, hiszen Európában összesen 150 ezer hektáron, mintegy 60 ezer gazdaságban foglalkoznak dísznövénytermesztéssel. A legjelentősebb virágellátónak mindenképpen Hollandia számít, a világ exportált és importált teljes dísznövénymennyiségének 50-60 százaléka átfut az országon.

A mintegy 55 milliárdos hazai dísznövénypiacból 8-9 milliárddal részesednek a külföldről behozott növények. A külkereskedelmi mérleg ezen a területen passzív, hiszen a termelők évente csak 2-2,5 milliárd forintnyi dísznövényt exportálnak. A kivitelben a faiskolai termékek, a rózsatő és a szárazvirág dominál. A fő felvevőpiacok az Európai Unió tagországain kívül Románia, Ukrajna és Oroszország.

Míg a faiskolai termékek mintegy 60, a cserepes növények pedig körülbelül 10 százalékos szeletet hasítanak ki a piacból, a vágott virág az ágazat hazai teljesítményének alig 30 százalékát adja. Bár minden termékcsoportban meghatározók a külföldi nemesítésű fajták, az importtermékek a növényházi vágott virágokat fenyegetik a leginkább.

A termesztés ezért a nehezen szállítható (nagy térfogatigényű, törékeny, nagy súlyú), illetve alacsony hőigényű, az itthoni kertészetekben olcsóbban termelhető kultúrák irányába tolódik. A magyar termelőket nemcsak a hazai vágott virág legalább 1-4 napos frissességi előnye segíti, hanem az is, hogy jobban ismerik a vásárlók igényeit és szokásait.

A hárommillió tő muskátlit is magában foglaló 12 milliós cserepes növény hazai termesztésének előnyét elsősorban az importra rakódó magas szállítási költség adja. A kisebb értéket képviselő, nehezen szállítható balkonnövényeket általában helyben termesztik.

A Dísznövény Szövetség és Terméktanács elsősorban az ágazatban rejlő lehetőségekre hívja fel a figyelmet. Az ágazat termékkibocsátása az életszínvonal növekedésével együtt járó magasabb fogyasztás következtében emelkedik majd, így fontos szerepet tölthet be a vidéki népesség megtartásában, a munkahelyteremtésben.

Ha a dísznövényágazat megkapná a más kertészeti ágazatokhoz hasonló támogatást, Magyarország néhány éven belül Kelet-Közép-Európa virágellátó országává válhatna - vélik szakértők. Az ötlet realitását mutatja, hogy a környező országok mindegyike több virágot importál, mint amennyit termeszt. A befektetést segítő támogatásokra főként az üvegházak létesítéséhez lenne szükség, hiszen elsősorban korszerű termesztőberendezésekkel lehet versenyképes minőségű és árú terméket előállítani. A magyar dísznövénykínálat a fogyasztókhoz a virágüzleteken és a faiskolai árudákon keresztül jut el. A holland és a német árverési csarnokoktól eltérő, bár egyelőre kevésbé szervezett rendszerben itthon is működnek virágpiacok.

Az értékesítési folyamat leginkább a vágott virágoknál tér el a nyugaton megszokottól: miközben ott jól szervezett kereskedelmi hálózatok végzik az áru terítését, itthon a legtöbbször a termelők maguk az értékesítők.

Treer András, a legnagyobb hazai virágpiac, az 523 tagot számláló Flora Hungaria szakmai ügyvezető igazgatója elmondta: mivel a hagyományosan nagy keresletű időszakokon kívül a dísznövények iránti igény alacsony, a virágüzletek működtetői a gyorsan romló termékben rejlő kockázatot és a kisebb forgalmat magasabb árakkal igyekeznek kompenzálni. Ezért gyakran előfordul, hogy a virágpiacon és a boltokban tapasztalható árak között öt-tízszeres a különbség.

A virág-kiskereskedelem nagy átalakulás elé néz, mivel a virágboltosok számára egyre nagyobb konkurenciát jelentenek a barkácsáruházakban és a hipermarketekben jóval alacsonyabb áron kínált dísznövények. Eddig főként cserepes növényt lehetett így vásárolni, de a nyugati tapasztalatok alapján előbb-utóbb a vágott virágok is megjelennek. Az Egyesült Királyságban egyébként már automatákból is lehet 10-20 napos garanciával csokrot venni.

A virágüzletek egy része a forgalom csökkenésére máris a választék bővítésével, helyettesítő és kiegészítő termékek bevonásával reagált. Csakhogy az édességek, a szeszes italok megjelenése a specializált üzletekben tovább gyengíti a hazai vágott virágok pozícióját. Hoszszú távon várhatóan csak azok a virágboltok lehetnek sikeresek, amelyek különleges kínálattal, hozzáadott szolgáltatásokkal, például házhoz szállítással vonzzák magukhoz a vevőket.