Megóvhatják a Malév-döntést
Novemberre ígéri az ÁPV Rt. a pénteken döntés nélkül zárult Malév-privatizáció folytatását. Ekkorra lezárulhat a Budapest Airport Rt. magánosítási folyamata, és a vagyonkezelő várakozásai szerint ez közvetve jelentősen emelheti a nemzeti légitársaság értékét is. Csakúgy, mint a OneWorld légi szövetséghez való csatlakozás, amelytől éves szinten 2-4 milliárd forintos többletárbevétel várnak. Mindezek alapján kedvezőbb áron lehet majd értékesíteni a Malévet - állítják az ÁPV Rt.-nél.
A mostani pályázaton a legtovább eljutó AirBridge Rt. sajnálkozással fogadta, hogy az ÁPV Rt. nem tartotta megfelelőnek a Malévra adott ajánlatát. A társaság úgy véli, hogy ajánlatában elment az üzleti ésszerűség legvégső határáig, messze túlteljesítette a vagyonkezelő eredeti elvárásait, és minden mondatát garanciákkal támasztotta alá.
Az AirBridge Rt. orosz főrészvényese óvást akar emelni az ÁPV Rt. döntése ellen - jelentette szombati számában a Kommerszant című moszkvai lap, amely szerint a magyar kormány politikai okból állt el a veszteséges nemzeti légitársaság eladásától. A Malév csak akkor működhet hatékonyan, ha cselekvőképes tulajdonos áll mögötte - véli Borisz Abramovics, a KrasAir orosz légitársaság feje, aki magát alkalmasnak gondolja e szerep betöltésére. Az AirBridge 160 millió euró kifizetését ajánlotta a Malév adósságaiért, 20 millió eurót tőkeemelésre, valamint négymilliót részvényeinek megvételére - írta a Kommerszantra hivatkozva a Hvg.hu, hozzátéve: Borisz Abramovics egyelőre nem tudja, milyen jogi formában fognak protestálni a KrasAir általa képviselt magánrészvényesei, akik az AirBridge 49 százalékát birtokolják. A Kommerszant rámutatott: bennfentesek szerint a magyar kormány azért mondott le a Malév eladásáról, mert a jövő tavaszi választások közeledtével nem vállalta a vitát a Fidesszel és a szakszervezetekkel.
Az ÁPV Rt. szerint a Malévért küzdő AirBridge és a pilóták alkotta ASBK Kft. közel azonos üzleti tartalmú, ám lényegesen eltérő garanciákkal alátámasztott ajánlatot adott be. Az ÁPV a jobban körülbástyázott orosz céggel tárgyalt, ám nem volt elég számára az első tőkeemelésre szóló 15 millió eurós, illetve a további vállalásokra vonatkozó százmillió eurós visszavonhatatlan hitelígérvény.
Az orosz KrasAir vezette Air Union légiszövetség ezután más célpontok után néz. Szakmailag indokolt ugyanis, hogy az orosz csoport másutt is próbálkozzon, hiszen kitűnő ugródeszka lehet neki bármelyik közép-európai EU-tagállam most még állami többségű légitársasága. Az oroszok dolgát nehezíti, hogy a szóba jöhető mindkét nagyobb közép-európai cég kapcsán a kormányok inkább a tőzsdei tőkebevonást részesítik előnyben, noha nem zárják ki a szakmai befektető megjelenését sem.
A 2003 óta nyereségesen működő cseh CSA-t legkésőbb 2006 végén akarja meghirdetni a prágai kabinet. Az 56,9 százalékban állami tulajdonú társaság stabil pénzügyi helyzetben van, forgalma és flottája látványosan növekszik. A cég 12 új Airbus gépet vásárol, a 418 millió eurót 2006- 2008 között kell kifizetni. A most 50 járművet számláló flotta 2014-re 62 tagú lesz.
Keményebb dió lehet a lengyel LOT, ahol a cég vezetése - egyetértésben a lengyel vagyonkezelővel - csak 51 százalékra akarja mérsékelni a most még 68 százalékos állami részesedést. A lengyel vállalatért ráadásul a Lufthansával és a SAS-sal kellene megmérkőzni.
Nem sok babér teremhet az orosz AirUnionnak Szlovákiában sem, hiszen az európai méretekben parányinak számító Slovenské Aerolinie a szomszédos osztrák Austrian Airlines pénzügyi mentőövével maradt fenn, s a pozsonyi kormány gyakorlatilag már elkötelezte magát az osztrákok felé. Ráadásul az osztrákok a pozsonyi repülőtér megvásárlására is ajánlatot tettek.
